Egyre kevesebb hátrányos helyzetű diák tanul gimnáziumban

A KSH adatai szerint még soha nem járt ennyire kevés hátrányos helyzetű diák a gimnáziumba, mint a 2024/2025-ös tanévben.

Már csak 881 hátrányos helyzetű gimnazista volt az elmúlt tanévben a KSH legfrissebb statisztikái alapján. Érdemes megjegyezni, hogy a 2023/2024-es tanévben még 1031, míg a 2022/2023-asban 1037 hátrányos helyzetű diák tanult gimnáziumban.

Ezzel párhuzamosan a technikumba járó hátrányos helyzetű diákok száma megugrott: míg a 2023/2024-es tanévben 3048 ilyen tanuló volt, addig a 2024/2025-ös tanévben a számuk már 3305 főre emelkedett.

A jelenség hátterében feltehetően az is áll, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat kapnak, melynek nagysága az iskola típusától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől is függ. Ha valaki például egy technikum 11. vagy 12. évfolyamán jól tanul, és 4,49 feletti az átlaga, akkor közel 60 ezer forintra jogosult havonta.

Másrészt pedig az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, gimnáziumba bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.

A diplomás anyák esetében a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.