Riadólánc és hetes: így szerezhetitek meg gyorsan a leckét, ha nincsen fent a KRÉTA-ban

Mutatunk pár ötletet.

  • Rodler Lili

A KRÉTA, a 2015-ös lassú bevezetése óta a köznevelési intézmények hivatalos adminisztrációs felületétévé vált. Mára már ezen keresztül kell leadni az iskolai kikérőket, igazolásokat, hivatalos papírokat, ugyanakkor a diákok érdemjegyeit legyen az évvégi vagy félévi, esetleg dolgozat után kapott jegy, azokat is itt kell vezetni.

Mivel mindennek ezen a felületen keresztül kell történnie így logikus lenne az is, hogy a bejelentett számonkéréseket, házi feladatokat vagy éppen az órai feladatokat is feltöltsék a tanárok. Ez azonban mivel nem kötelező része az e-KRÉTA használatának, így gyakran elmarad, vagy a sok egyéb adminisztráció miatt késik a feltöltés, és a hiányzó diákok így nem értesülnek arról, hogy mi történt a kihagyott időszakban az iskolában, mire kell számítania, amikor mondjuk egy betegségből visszamegy.

Ha esetleg veletek is gyakran előfordul, hogy nem láttok semmit beírva a Krétába, akkor érdemes visszanyúlni azokhoz a gyakorlatokhoz, amik a digitalizáció előtt eljuttatták a hiányzókhoz a fontos információkat.

Alkossatok „riadóláncot”

Shutterstock

Ezt a szokást még a kétezres évek elején is gyakran használták az osztályokban. Főleg alsóban volt szokás, a lényege pedig, hogy az ABC-sorrendbe rendezett névsor alapján, minden gyereknek a közvetlenül utána következőt kellett hívnia, ha ő valami miatt nem volt bent aznap az iskolában. De ugyanígy a hiányzó is felhívhatta azt a társát, aki „érte felelt”.

Mai modern köntösben akár az online térben is meg lehet ugyanezt csinálni. És a diákok azt is megtanulják, hogyan kell a társaikért felelősséget vállalni.

Hetes, aki jegyzetel

Biztosan emlékeztek arra, hogy régen minden héten volt az osztályokban egy vagy két gyerek, akiknek jelenteniük kellett, hogy mi is az osztálylétszám, hányan hiányoznak aznap és adott esetben még azt is, hogy milyen az időjárás. Nekik néha az is feladatul jutott, hogy a hiányzó gyerekeket értesítsék a házi feladatokról, az órák anyagairól, illetve arról, hogy mi várható az adott tantárgyból a következő órán.

Ez a szokás is szépen lassan elhalványult mára, de érdemes lehet feléleszteni. Minden héten két különböző diák felel azért, hogy felírja a fontos információkat, a dolgozatok időpontjait és a házikat, amit aztán kötelező jelleggel megír az osztálycsoportba, vagy feltesz arra a közös felületre, ahol mindenki jelen van.

Legyenek tantárgyi felelősök

Hasonlóan az előzőhöz, itt is ki kell nevezni pár gyereket, akik az osztályban mondjuk a magyarral vagy matekkal kapcsolatos fontos információkra ügyelnek. Akár a felelősök ki is oszthatják egymás között, hogy azon a héten ki írja be a nap végén az osztálycsoportba, hogy a tantárgyukból éppen mivel foglalkoztak, milyen számonkérés lesz és mit kell a következő órára csinálni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.