A magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz - derült ki egy hazai kutatásból. Ez nincsen mindenhol így, idén januárban betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter. Ebből kifolyólag megnéztük, hogy Magyarországon szabályozva van-e, hogy mennyi leckét kaphatnak a diákok, illetve mi a bevett gyakorlat.
Magyarországon nincsen egységes szabályozás, ezért intézményenként teljesen eltérhet, hogy milyen előírások vonatkoznak a házi feladatokra. Az adott iskola pedagógiai programjában szerepel, hogy mikor, mennyi házi feladatot adhatnak fel a pedagógusok, vagy éppenséggel hogyan kezelik azt, ha valamilyen okból nincsen készen készen a lecke.
Egy alsónémedi általános iskolában például ezek az elvek vonatkoznak a tanárokra:
-
Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is.
-
Nagyobb mennyiségű feladatra – rajzokra, házi dolgozatra – megfelelő időt kell biztosítani.
-
Hétvégére, valamint tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. Alsó tagozaton péntekenként írásbeli házi feladatot nem kapnak a gyerekek abból a tantárgyból, amiből hétfőn is van órájuk.
-
A tanulókat egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetik, számukra szorgalmi feladatot javasolhatnak.
Van olyan gimnázium, ahol arra is kitérnek, hogy hogyan kell kezelni a hiányos, hibás vagy nem elkészített házit. Például, ha önhibán kívül (mint a betegség) nem készült el a feladat, akkor meg kell adni a pótlás lehetőségét, a hanyagságból elmulasztott pedig nem értékelhető elégtelennel.
Érdemes megjegyezni, hogy alsóban általában még kevesebb a lecke. Több általános iskolában figyelnek arra, hogy például hétvégére vagy szünetekre ne adjanak fel házi feladatot. Azonban ötödik osztálytól felfelé már megugrik a tananyag mennyisége, így otthon is egyre többet kell a diákoknak
tanulni.
"Suli után nagyjából 2-2,5 órát rá kell szánni a tanulásra, ha tényleg mindent meg akarsz csinálni"
– válaszolta egy tizedikes gimnazista, amikor arról kérdeztük, hogy mennyit kell foglalkoznia a tanulással az iskola után. Felsorolta, hogy általában fakton kapnak napi egy oldalnyi gyakorolni valót, irodalomból gyakran kell verset olvasniuk, matekból és nyelvekből óránként 2-3 feladat a gyakori, utóbbiból pedig hetente felelnek is. Összességében úgy értékeli, hogy mennyiség szempontjából nem annyira megterhelő, mert nincs minden nap minden tárgyuk, viszont könnyen összegyűlnek a teendők a hét folyamán.
| Felmérés: a szülők felének a házi feladat és a közös tanulás viszi el a legtöbb idejét |
| Naponta 3-4 órát is foglalkoznak az általános iskolás diákok szülei a diákok iskolai teendőivel – derült ki a MediaMarkt kutatásából. A szülők közel felének (47%-nak) a közös tanulás, illetve a házifeladatok ellenőrzése veszi el a legtöbb idejét. Érdekes módon ez az arány a felső tagozatos gyerekek szüleinél a legmagasabb, de a középiskolások esetében is sok szülő, a megkérdezettek harmada, jelölte meg ezt a legidőigényesebb teendőként. |
Sok szakember értelmetlennek tartja, de a magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz, legalábbis az IDEA kutatásában részt vevők 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy lecke kell, „nekem is volt, ez mindig is így volt”.
Hasonló tendencia körvonalazódik annál a kérdésnél, hogy a diákoknak mikor és hol kellene megírniuk a házi feladatot: a válaszolók 42 százaléka szerint az iskolában, 38 százalék szerint viszont otthon, hogy a gyerekek „elsajátítsák az önálló tanulás módját”. A szülők 11 százaléka egyébként jónak tartja a házi feladatokat, mert felnőttként is tanul belőle, amikor segít a gyerekének, 9 százalék azonban úgy gondolja: a lecke csak arra jó, „hogy amit a tanár nem tudott leadni az órán, azt bepótoltassa a gyerekekkel”.
Szükség van a házi feladatra?
Egy hasonló témával foglalkozó tanulmány kiemelte, hogy a házi feladat a tanulmányi eredményesség növelésének egyik eszköze. A házi feladatnak lehet szerepe:
- a tanulók önállóságának fejlesztésében
- a tananyag elmélyítésében
- az iskolán kívüli tanulási készségek fejlesztésében is.
Egy amerikai kutatás szerint viszont főleg az idősebb diákok körében érzékelhető a lecke pozitív hatása. Az eredményekből kiderült, hogy az általános iskolákban a házi feladatok és a teszteredmények között nincs lényeges összefüggés, viszont középiskolában jobb eredményeket értek el azok, akik otthon is gyakoroltak.
Ugyanakkor fontos az esélyegyenlőtlenség kontextusában is vizsgálni a kérdést, mert a különböző társadalmi hátterű tanulók eltérő erőforrásokkal rendelkeznek az otthoni tanulástámogatás tekintetében. Növelheti a különbséget az alacsonyan, illetve a kiemelkedően teljesítő tanulók között. Ennek a problémának a kezelésére több angolszász államban születtek „házi feladat klubok”, így a diákoknak rendelkezésükre áll a szakmai támogatás.
