Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Kedden tartották Gödöllőn a „Mit szólsz hozzá?" című ifjúsági roadshow nyitókonferenciáját, ahol Hankó Balázs mellett Varga-Bajusz Veronika, a tárca felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára is felszólalt – írta a HírKlikk. Az eseményen ismertették a Magyar Fiatalok 2024 felmérés gyorsjelentésének eredményét, amelyből az derült ki, hogy „minden a legnagyobb rendben van”.
„A kormány a fiatalokat is minden élethelyzetben segíti és a szabad döntésüket támogatja, az adatok és a visszajelzések alapján pedig ez jó irány” – emelte ki Hankó az eseményen, majd hozzátette, hogy míg 2010-ben a leromlott iskolák, lemaradó egyetemek, a fiatalok körében jelentős munkanélküliség és a lakhatási támogatások hiánya volt a jellemző, mára ez gyökeresen megváltozott. Az iskolák megújulnak, a tanárok „történelmi” béremelést kapnak és az egyetemeink is a világ legjobbjai közé kerültek.
Egyre több az iskolaelhagyó Magyarországon
Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy a „2009-ben elfogadott nemzeti ifjúsági stratégia 2024-ig tartott”, ennek fényében eljött a pillanat, hogy megtegyék a következő lépést a jövő felé. Ennek a kidolgozására pedig segítségükre lesz a legfrissebb, magyar fiatalokról szóló kutatás. Beszédében a gyorsjelentésből idézett is, miszerint:
a magyar fiatalok a felmérés alapján tudatosak, hisznek magukban, látják a lehetőségeiket, hisznek az oktatásban, a magyar gazdaságban, sikerorientáltak, és Magyarországon szeretnének sikeresek lenni.
A megkérdezettek 83 százaléka elégedett a jelenlegi lakáskörülményeivel, 27 százalékának van pénzügyi megtakarítása
Pillók Péter, a Századvég Kutatóintézeti Központjának igazgatója ismertette a Magyar Fiatalok 2024 felmérés gyorsjelentésének eredményét, amelyet összesen 8500 15-34 év közötti fiatal megkérdezésével végeztek Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. A kutatást egyébként 2000 óta négyévente végzik.
A tavalyi adatok szerint csökken a legfeljebb általánost végzettek, nő a gimnáziumi érettségit és a diplomát szerzők aránya, illetve eközben egyre fiatalabb korban lépnek be a munkaerőpiacra az emberek, de közben a tanulás is meghatározó szerepet játszik az életükben.
A tavalyi felmérést összehasonlították az előző évek adataival, amiből arra jutottak, hogy a megkérdezett fiatalok 80 százaléka nyilatkozza azt minden éveben, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél, mégis csökkenő tendenciát vélnek felfedezni a külföldön tovább tanulni vágyók és kint élni, illetve dolgozni akarók számában.
A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt
A felmérés szerint a válaszoló fiatalok kifejezetten bizakodóak a munkavállalást illetően. A megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy a tanulmányaik befejezését követő 1 hónapban biztosan találna munkát, 19 százalékuk már most azt érzi, hogy olyan munkát talált, ami neki a legmegfelelőbb.
Lakhatással, pénzügyekkel és megtakarítással kapcsolatos kérdéseket is feltettek. Erre a válaszadók:
- 83 százaléka nyilatkozta, hogy elégedett a jelenlegi lakáskörülményeivel,
- 27 százalékuknak van pénzügyi megtakarítása
- 10 százalékuknak viszont minden hónap végére elfogy a pénze.
Végül kitértek a családalapításra és a mentális egészégre is, a válaszokból pedig azt látták, hogy:
- a fiatalok 14 százaléka biztosan nem szeretne házasságban élni,
- 23 százaléka viszont igen,
- 81 százaléka a kérdezetteknek szeretne majd gyereket.
- Továbbá a fiatalok 89 százaléka állítja, hogy számíthat a családjára a mentális egészég megőrzésével kapcsolatban,
- 69 százalék boldognak érzi magát, és
- 72 százalék biztonságban érzi magát.
Folyamatosan emelkedik az önsértő gyerekek száma: napi négy-öt esettel találkoznak a szakemberek
Érdekes módon a többi kutatás az összes témában,ellenkező eredményeket mutat
Több cikkünkben is foglalkoztunk a külföldön továbbtanulni vágyó, vagy éppen már tanuló diákok mennyiségével és a végzett diplomás hallgatók hazaköltözésének esélyével. A legfrissebb cikkünkben a következő tendencia látható, amelyet az Engame Akadémia Return kutatásából emeltünk ki:
- A 2025-ös kimutatáshoz 210 frissdiplomás diákot kérdeztek meg. A válaszadók 60 százaléka nem tervez hazajönni, kint látja a jövőjét.
- Egyébként a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma a 2023/24-es tanévben először meghaladta a 17 500 főt.
- A jelenleg is külföldön tanuló diákok 40 százaléka nem tervez később hazajönni.
Az Engame Akadémia arra is választ kapott a felmérésükben, hogy miért döntenek a fiatalok a külföldi karrierépítés mellett, milyen hátráltató tényezők miatt nem akarnak hazaköltözni a friss diplomások:
- rugalmatlan munkakörnyezet,
- versenyképes fizetés hiánya,
- bürokrácia (például a külföldi diploma elismertetése során),
- társadalmi befogadás és nyitottság mértéke, azok hiánya.
Ami a lakhatást, illetve a megtakarításokat illeti: Budapesten 250 ezer forintba kerül egy albérlet, amit, ha egyedül vesz ki egy pályakezdő fiatal, akkor a fizetésének több mint a fele elmegy rá, hiszen a rezsiköltségeket is állni kell.
Sokan, akik nem tudnak a tanulmányaik alatt a családjukkal élni, azoknak muszáj albérletet keresniük, mivel a kollégiumi férőhelyek száma is véges. Ezzel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
