Már tízből egy általános iskolás SNI-s

A 2024/2025-ös tanévben az általános iskolába járó SNI-s diákok száma átlépte a 65 ezret.

A KSH legfrissebb adatai szerint a sajátos nevelési igényű általános iskolások száma az előző tanévhez képest tovább emelkedett, hiszen átlépte 65 ezret. (Ez a szám a 2023/2024-es tanévben mintegy 62 ezer volt.)

A sajátos nevelési igényű diákok 73 százaléka (körülbelül 48 ezer tanuló) integrált oktatásban részesül, akiknek a

Összességében a nappali oktatásban tanuló általános iskolások 9,2 százaléka sajátos nevelési igényű. Az első évfolyamon ez az arány csak 8,1 százalék, ehhez képest nyolcadikban már 11 százalék.

A megyék tekintetében is óriásiak az eltérések. Arányaiban a legtöbb SNI-s általános iskolás Békésben (14,3 százalék), Baranyában (14 százalék) és Somogyban (13,8 százalék) van, míg a legkevesebb Borsodban (5,6 százalék), Hajdú-Biharban (6 százalék) és Szabolcsban (6,1 százalék).

Ez persze nem azt jelenti feltétlenül hogy ezekben a megyékben kevesebb a sajátos nevelési igényű diák.

Egy 2023-as tanulmány szerint ennek ennek az alábbi okai lehetnek:

  • Észak-Kelet Magyarországon 2017-ig nem volt gyógypedagógus-képzés, ami ronthatta ezekben a megyékben a hozzáférést
  • A szakértői bizottságok eltérően működhetnek.
  • A halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyerekei később jutnak el a szakértői bizottságokhoz.

Egy másik 2023-as tanulmány azt állapította meg, hogy a hátrányos helyzetű családokba születő gyerekeknél nagyobb arányban marad rejtve a fejlődési probléma, vagy ha meg is állapítanak náluk valamilyen ilyen jellegű problémát, akkor ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést.

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.