Szakmai hozzáértés helyett politika alapon válogathatnak – ettől tartanak a pedagógus szakszervezetek miután kiderült; intézményvezetői továbbképzésre idén januártól csak azok mehetnek, akiknek az Oktatási Hivatal megengedi.
Csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek azt központilag engedélyezik – szúrta ki a Népszava az Oktatási Hivatal két féléves „köznevelési igazgatóképzésről” szóló tájékoztatójában.
A napokban kiadott tájékoztató szerint a képzésre való jelentkezéshez szükséges a fenntartó jóváhagyása, ami állami iskolák esetében a tankerületeket jelenti. A képzésben résztvevők számát továbbá Pintér Sándor belügyminiszter korlátozhatja.
Továbbra is elfogadják, ha valaki már rendelkezik az igazgatói megbízáshoz szükséges szakvizsgával, mert mondjuk az egyetemen korábban teljesítette azt. 2025. január 1-től ugyanakkor ez a szakvizsga csak az Oktatási Hivatal képzésén szerezhető meg – engedéllyel.
Az intézkedéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta; ez lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.
Új pedagógus továbbképzési rendszer
Az engedélyhez kötött igazgatóképzés a 2025/26-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszer része. Ezen a korábbi hét helyett öt féléves ciklusokban kell részt vennie minden pedagógusnak. Kivételt csak az 55 év felettiek jelentenek.
A képzésekért a pedagógusok kreditpontokat kapnak. 120 kreditet kötelező teljesíteni, amiből 60 kötelező, tartalmi megújító, további 60 pedig választható egy továbbképzési körből.
A tájékoztató szerint a kötelező, tartalmi megújító képzések száma összesen 104. Szabad választása azonban ebben az esetben sincs a pedagógusoknak. Azt, hogy melyik kötelező képzésen vesznek részt, az igazgató jelöli ki számukra.
Az OH tájékoztatása szerint a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat az iskolaigazgatóknak április 30-ig kell elkészíteniük. Ezeket a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk még a határidő lejárta előtt.
Hazafiasság mindenekelőtt
A kötelező képzések között az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján legalább 30 olyan modul szerepel, amiknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés.” Ezek főként az irodalom és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódnak, de a természettudományos tantárgyak körébe is sikerült egyet becsempészni „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzéssel.
A továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni.
„Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana” – nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
