Mostantól a tankerületek mondják meg, ki lehet igazgató és ki nem

Szakmai hozzáértés helyett politika alapon válogathatnak – ettől tartanak a pedagógus szakszervezetek miután kiderült; intézményvezetői továbbképzésre idén januártól csak azok mehetnek, akiknek az Oktatási Hivatal megengedi.

  • Székács Linda

Csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, akiknek azt központilag engedélyezik – szúrta ki a Népszava az Oktatási Hivatal két féléves „köznevelési igazgatóképzésről” szóló tájékoztatójában.

A napokban kiadott tájékoztató szerint a képzésre való jelentkezéshez szükséges a fenntartó jóváhagyása, ami állami iskolák esetében a tankerületeket jelenti. A képzésben résztvevők számát továbbá Pintér Sándor belügyminiszter korlátozhatja.

Továbbra is elfogadják, ha valaki már rendelkezik az igazgatói megbízáshoz szükséges szakvizsgával, mert mondjuk az egyetemen korábban teljesítette azt. 2025. január 1-től ugyanakkor ez a szakvizsga csak az Oktatási Hivatal képzésén szerezhető meg – engedéllyel.

Az intézkedéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta; ez lehetőséget teremt arra, hogy előzetesen szűrjék a potenciális igazgató-jelölteket, és nem szakmai, hanem politikai vagy megbízhatósági alapon válasszák ki az iskolák vezetésére megfelelőnek talált személyeket.

Új pedagógus továbbképzési rendszer

Az engedélyhez kötött igazgatóképzés a 2025/26-os tanévtől induló új pedagógus továbbképzési rendszer része. Ezen a korábbi hét helyett öt féléves ciklusokban kell részt vennie minden pedagógusnak. Kivételt csak az 55 év felettiek jelentenek.

A képzésekért a pedagógusok kreditpontokat kapnak. 120 kreditet kötelező teljesíteni, amiből 60 kötelező, tartalmi megújító, további 60 pedig választható egy továbbképzési körből.

A tájékoztató szerint a kötelező, tartalmi megújító képzések száma összesen 104. Szabad választása azonban ebben az esetben sincs a pedagógusoknak. Azt, hogy melyik kötelező képzésen vesznek részt, az igazgató jelöli ki számukra.

Az OH tájékoztatása szerint a következő tanévre vonatkozó intézményi továbbképzési programokat az iskolaigazgatóknak április 30-ig kell elkészíteniük. Ezeket a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk még a határidő lejárta előtt.

Hazafiasság mindenekelőtt

A kötelező képzések között az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján legalább 30 olyan modul szerepel, amiknek kiemelt nevelési, fejlesztési céljuk a „nemzeti öntudat” és a „hazafias nevelés.” Ezek főként az irodalom és a történelem tantárgyakhoz kapcsolódnak, de a természettudományos tantárgyak körébe is sikerült egyet becsempészni „A jövő három pillére: űrkutatás, atomenergia, energiahatékonyság” elnevezésű képzéssel.

A továbbképzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehet elvégezni.

„Bejött az, amire már korábban is számítani lehetett: ideológiával átitatott, hazafias lózungokkal tűzdelt kötelező továbbképzési programok indultak az NKE keretében, amiket más, komoly szakmai műhely nem indítana” – nyilatkozta a lapnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

 

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.