Fogvatartottak készítik a mobiltelefonok tárolására szolgáló iskolai szekrényeket

Az elmúlt hónapokban egyre több iskolában jelent meg az egyforma, szürke fémszekrény, ami az eddigi tapasztalatok alapján be is vált.

Az iskolákban bevezetett mobiltelefon-használati tilalom után hónapokkal kezdtek el megérkezni azok a fémszekrények, amelyekben a diákok elzárhatják az eszközeiket. A HVG szerint a tárolók Sopronkőhidán készülnek, ahol fogvatartottak dolgoznak az iskolai bútorok és egyéb berendezések előállításán.

A mobiltelefon-használat korlátozását egy tavaly augusztusi rendelet szabályozta, ám a tárolás módját az iskolákra bízták, ami kezdetben nagy bizonytalanságot okozott. Sok intézmény rögtönzött megoldásokkal, például borítékokkal vagy a portán történő leadással próbálta megoldani a helyzetet, ám ezek nem bizonyultak hatékonynak.

Több iskolában is a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról.

Végül a Belügyminisztérium és a tankerületek közreműködésével elkezdődött a szekrények beszerzése. Szülők beszámolója szerint az országban egyszerre több iskolába is megérkeztek a szürke, kulccsal zárható szekrények. Volt, ahol ősszel a tankerület mérte fel rá az igényt.

A szekrények a beszámolók alapján jól működnek. „Külön kulcs nyitja mindegyik fakkot, de van egy főkulcs is, ami minden szekrényt nyit, arra az esetre, ha valaki elveszítené a saját kulcsát.”

- írja a HVG.

A tankerületek által közzétett szerződések szerint a Sopronkőhida Kft. gyártotta a szekrényeket, amely cég az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában áll és fogvatartottak foglalkoztatásával működik.

A szülők szerint bevált az iskolai telefontilalom, a diákoknak viszont okozhat fennakadásokat az okoseszközök hiánya.

A beszerzési folyamat 2024 októberében indult, és számos vidéki, valamint budapesti tankerület is rendelt a szekrényekből. A Dél-Pesti Tankerület például 138 darab, 30 rekeszes értékmegőrzőt vásárolt valamivel több mint 12 millió forintért, ami darabonként körülbelül 90 ezer forintos árat jelent.

Abban sincs semmi különös, hogy fogvatartottak keze közül kerülnek ki a szekrények. A lap tájékoztatása szerint Sopronkőhidán készülnek például iskolai padok, tanulóasztalok, de még menzák étkezőasztalai, vagy tornaöltözők fogasok is. Szegeden és Budapesten pedig a többi közt tornazsámolyokat, bordásfalakat, tornapadokat és tornaszekrényeket is gyártanak.

 

Nyitókép forrása: Shutterstock

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.