A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
A Nemzetközi Csúcstalálkozó a Tanári Szakmáról (International Summit on the Teaching Profession, ISTP) egy évente megrendezett nemzetközi konferencia, amelyen oktatási miniszterek, tanári szakszervezetek vezetői és pedagógiai szakértők vesznek részt. A célja, hogy elősegítse a tanári szakma fejlődését, megossza a bevált gyakorlatokat és javítsa az oktatás minőségét világszerte.
Minden évben más ország ad otthont az eseménynek, és az aktuális oktatási kihívásokhoz igazodó témákat tárgyalják meg. A kormány azonban anyagiakra hivatkozva nem volt hajlandó regisztrálni az idei eseményre. Ezzel zsinórban a harmadik ISTP-ből marad ki a magyar delegáció, miközben „irdatlan pénzeket költ utazgatásokra„ -osztotta meg felháborodását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán.
A tavalyi ISTP-t Singapore-ban rendezték meg, amin az volt a téma, hogy milyen változásokat vezettek be annak érdekében, hogy a nemzetközi diagnosztikus méréseken, így pl. a PISA-mérésnél az eredményeik javuljanak.
PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot.
Az idei téma, a Minőségi oktatás: A jólét és a fejlődés kulcsa is nagyon hasznosnak tűnik, amelyet három plenáris ülés keretében az alábbi altémák mentén vizsgálnak:
1. Alapok megteremtése az egyenlő és befogadó oktatás érdekében:
2. A pedagógusok támogatása az egyenlőség és jólét előmozdításában:
3. A pedagógus szerepe a gyermekközpontú oktatási rendszerekben:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
