A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
A Nemzetközi Csúcstalálkozó a Tanári Szakmáról (International Summit on the Teaching Profession, ISTP) egy évente megrendezett nemzetközi konferencia, amelyen oktatási miniszterek, tanári szakszervezetek vezetői és pedagógiai szakértők vesznek részt. A célja, hogy elősegítse a tanári szakma fejlődését, megossza a bevált gyakorlatokat és javítsa az oktatás minőségét világszerte.
Minden évben más ország ad otthont az eseménynek, és az aktuális oktatási kihívásokhoz igazodó témákat tárgyalják meg. A kormány azonban anyagiakra hivatkozva nem volt hajlandó regisztrálni az idei eseményre. Ezzel zsinórban a harmadik ISTP-ből marad ki a magyar delegáció, miközben „irdatlan pénzeket költ utazgatásokra„ -osztotta meg felháborodását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán.
A tavalyi ISTP-t Singapore-ban rendezték meg, amin az volt a téma, hogy milyen változásokat vezettek be annak érdekében, hogy a nemzetközi diagnosztikus méréseken, így pl. a PISA-mérésnél az eredményeik javuljanak.
PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot.
Az idei téma, a Minőségi oktatás: A jólét és a fejlődés kulcsa is nagyon hasznosnak tűnik, amelyet három plenáris ülés keretében az alábbi altémák mentén vizsgálnak:
1. Alapok megteremtése az egyenlő és befogadó oktatás érdekében:
2. A pedagógusok támogatása az egyenlőség és jólét előmozdításában:
3. A pedagógus szerepe a gyermekközpontú oktatási rendszerekben:
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
