A csúcstalálkozón a résztvevők arról beszélnek, hogyan lehet erősíteni a tanári hivatást, támogatni a pedagógusokat és növelni a diákok teljesítményét. A kormány szerint ez túl drága ahhoz, hogy magyar delegációt küldjenek.
A Nemzetközi Csúcstalálkozó a Tanári Szakmáról (International Summit on the Teaching Profession, ISTP) egy évente megrendezett nemzetközi konferencia, amelyen oktatási miniszterek, tanári szakszervezetek vezetői és pedagógiai szakértők vesznek részt. A célja, hogy elősegítse a tanári szakma fejlődését, megossza a bevált gyakorlatokat és javítsa az oktatás minőségét világszerte.
Minden évben más ország ad otthont az eseménynek, és az aktuális oktatási kihívásokhoz igazodó témákat tárgyalják meg. A kormány azonban anyagiakra hivatkozva nem volt hajlandó regisztrálni az idei eseményre. Ezzel zsinórban a harmadik ISTP-ből marad ki a magyar delegáció, miközben „irdatlan pénzeket költ utazgatásokra„ -osztotta meg felháborodását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Facebook-oldalán.
A tavalyi ISTP-t Singapore-ban rendezték meg, amin az volt a téma, hogy milyen változásokat vezettek be annak érdekében, hogy a nemzetközi diagnosztikus méréseken, így pl. a PISA-mérésnél az eredményeik javuljanak.
PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot.
Az idei téma, a Minőségi oktatás: A jólét és a fejlődés kulcsa is nagyon hasznosnak tűnik, amelyet három plenáris ülés keretében az alábbi altémák mentén vizsgálnak:
1. Alapok megteremtése az egyenlő és befogadó oktatás érdekében:
2. A pedagógusok támogatása az egyenlőség és jólét előmozdításában:
3. A pedagógus szerepe a gyermekközpontú oktatási rendszerekben:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
