Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

Egyre többen jelentkeznek pedagógusképzésre, de az osztatlan tanári szakok továbbra sem népszerűek.

A pedagógusképzésbe jelentkezők száma ugyan növekedett az előző évhez képest, azonban az osztatlan tanárképzésre első helyen jelentkezők száma továbbra is alacsony - írja a Népszava.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei általános felvételi eljárásban mindössze 2226 fő választotta első helyen az öt- vagy hatéves tanárképzést. Ez a szám nem elegendő a közeljövőben nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlására sem.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának úgy fogalmazott, hogy ez az adat aggasztó, mivel a jelentkezők közül nem mindenkit vesznek fel, és a képzés során is jelentős a lemorzsolódás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet hozzátette, hogy a jelentkezők száma csupán töredéke a jelenlegi tanárhiánynak, amelyet 16 ezer főre becsülnek.

Arról nem beszélve, hogy különösen alacsony a természettudományos tanári szakokra jelentkezők száma. Például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a biológiatanári szakra 45-en, a fizikatanári szakra 24-en, míg a kémiatanári szakra mindössze 13-an jelentkeztek első helyen.

Nagy Erzsébet szerint a tanári pálya vonzóbbá tételéhez nem elegendő a béremelés. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy egy pedagógusnak központi utasításoknak kell megfelelni, és azt meghatározzák nekik, milyen tankönyvekből, milyen tantervek alapján szabad tanítaniuk.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.