„Éreztetni kell velük, hogy minden, amit éreznek, az rendben van” – így segíthet a szülő bombariadó után a gyerekének

A bombariadók nem általános jelenségek az iskolában, tűzriadókkal szokták felkészíteni a diákokat, hogy ilyenkor rendezett sorokban hagyják el az épületeket. Mégis, amikor élesben történik egy evakuáció, kérdés, hogy a gyerekek hogyan élik meg belül az eseményeket.

  • Rodler Lili

A múlt hét csütörtökön történt tömeges bombariadó felkavarta az iskolák életét. Pániknak talán nem volt nyoma, de észrevehető volt mind a középiskolások, mind pedig az általános iskolások körében a megszeppentség. Az utóbbiak esetében talán jobban, mivel nehezebben lehet nekik ilyenkor elmagyarázni, hogy mi is történik pontosan, amikor minden cuccuk nélkül kell elhagyniuk az épületet.

Ezeket érdemes tudni a csütörtöki bombariadókkal kapcsolatban

„Egy ilyen szituációban, ami hirtelen jön és érezhető egy bizonyos fajta fenyegetettség mindenkinek nehéz, hiszen sérül a kontroll- és a biztonságérzetünk. A kisebbek azért is élhetik meg nehezebben, mivel nekik kevésbé vannak meg a megküzdési stratégiáik” – nyilatkozta az Eduline-nak Szendrei Judit iskolapszichológus.

A bombariadóra nem lehet igazán felkészülni
Az iskolák a bombariadóra eddig külön nem készültek. Év elején rendszerint elpróbálják, hogy mi a teendő tűzriadó esetén. A tanárok egyik legfontosabb feladata ilyenkor az, hogy éreztessék a gyerekekkel, hogy kompetens felnőttek veszik őket körül, akik vigyáznak rájuk.

Azt is hozzátette, hogy nagyon fontos a diákok biztosítása arról, hogy mit éreznek: félelem, szorongás, akár pánik, az ebben a helyzetben természetes. "Komolyabb reakciók, például pánikroham általában akkor jelentkezhet, amikor a fenyegetettségérzés egy korábban átélt traumát idéz fel"- emelte ki a szakember. Ilyenkor akár egy poszttraumás helyezet is kialakulhat. Ekkor érdemes szakember segítségét kérni, aki terápiás keretek között igyekszik oldani a distresszt.

Az első legfontosabb biztonsági forrást egy gyerek életében a szülei adják, ezért az ő szerepük egy fenyegetettségérzéssel összekapcsolt esemény után kulcsfontosságú. A szakember szerint fontos biztosítani annak a lehetőségét, hogy a gyerekek szabadon beszélhessenek az érzéseikről, például azzal a felütéssel, hogy „hallom, mik történtek ma az iskolákban, nálatok hogy volt? Nagyon megijedtél?”

„A gyerekek érzéseire érdemes ilyenkor rákérdezni. Esetleg jó lehet a saját érzéseinkről is beszélni a témával kapcsolatban, de megnyugtató módon, úgy, hogy ne árasszuk el őket a saját rossz érzéseinkkel. Igyekezzünk elkerülni a katasztrofizálást, de az is lényeges, hogy sose bagatellizáljuk el, amit a gyerekek mondanak.

Az egyik legeffektívebb megoldása a szorongások feloldásának az, ha a szülők a kisebb – és természetesen a nagyobb - diákok értésére adják, hogy a felhajtás értük történik, a biztonságukért.

A szavak szintjén ennek úgy kell kinéznie, hogy szülők a későbbiekben - de az akut helyzetben a tanárok is - biztosítják a gyerekeket arról, hogy ezt a szituációt a felnőttek kezelik.

Hogyan magyarázzuk meg a történteket a kicsiknek?

Lehetőleg minél egyszerűbben, lényegretörően. „Esetleg arról is érdemes lehet beszélni, hogy vannak, akik ijesztgetik a másikakat, mert ettől érzik magukat erősnek. A kisebbeknél talán másként érdemes megfogni a dolgot, ott azt lehetne kidomborítani, hogy nem volt valódi a veszély, csak nagyon csúnyán rájuk akartak ijeszteni.” – fejtette ki a szakember.

Változás az étkezésben, felriad álmában, esetleges bezárkózik

A traumák a pszichológus szerint rengeteg módon ki tudnak ütközni a gyerekeken. Szülőként vannak jelek, amikre érdemes figyelni, hiszek ezekből látszik, hogy még nem tette túl magát az eseményeken. Ilyen például

  • az alvás és az étkezés megváltozása,
  • az éjszakai felriadás,
  • rémálmok,
  • és a bezárkózás is.

„Jó megoldás, ha a gyerekeket hagyjuk magukból kijátszani az érzéseiket. Az sem baj, ha harcos játékokon keresztül, mivel ilyenkor a játék során a gyerekek át tudják dolgozni magukban az érzéseiket” – emelte ki Szendrei.

Az iskolai osztályfőnöki megbeszélések is fontos szerepet játszanak, mivel egyfajta biztonságérzetet tudnak generálni, illetve éreztetni a diákokkal, hogy az ő védelmük – testi és érzelmi is – a legfontosabb.

„Az ilyen beszélgetéseken a tanárok is könnyen fel tudják mérni, hogy kit hogyan érintett a dolog. És ha a szülői biztatáson és a tanárok megerősítésén is túl benne marad a gyerekekben a szorongás, akkor érdemes az iskolapszichológushoz fordulni”.

A történtek után Szendreihez is fordultak a bombariadó kiváltotta reakcióval, azt pedig szerinte sikerült is feloldani. Szerinte ugyanakkor az egyén és helyzetfüggő, hogy kik azok, akik képesek hamar túllépni a történteken, és hogy kikkel marad viszonylag hosszabban a szorongásérzés. Az biztos, hogy akiknél akár több hét után is fennmarad és nem tud egészen elmúlni a szorongás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.