Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A múlt hét csütörtökön történt tömeges bombariadó felkavarta az iskolák életét. Pániknak talán nem volt nyoma, de észrevehető volt mind a középiskolások, mind pedig az általános iskolások körében a megszeppentség. Az utóbbiak esetében talán jobban, mivel nehezebben lehet nekik ilyenkor elmagyarázni, hogy mi is történik pontosan, amikor minden cuccuk nélkül kell elhagyniuk az épületet.
„Egy ilyen szituációban, ami hirtelen jön és érezhető egy bizonyos fajta fenyegetettség mindenkinek nehéz, hiszen sérül a kontroll- és a biztonságérzetünk. A kisebbek azért is élhetik meg nehezebben, mivel nekik kevésbé vannak meg a megküzdési stratégiáik” – nyilatkozta az Eduline-nak Szendrei Judit iskolapszichológus.
| A bombariadóra nem lehet igazán felkészülni |
| Az iskolák a bombariadóra eddig külön nem készültek. Év elején rendszerint elpróbálják, hogy mi a teendő tűzriadó esetén. A tanárok egyik legfontosabb feladata ilyenkor az, hogy éreztessék a gyerekekkel, hogy kompetens felnőttek veszik őket körül, akik vigyáznak rájuk. |
Azt is hozzátette, hogy nagyon fontos a diákok biztosítása arról, hogy mit éreznek: félelem, szorongás, akár pánik, az ebben a helyzetben természetes. "Komolyabb reakciók, például pánikroham általában akkor jelentkezhet, amikor a fenyegetettségérzés egy korábban átélt traumát idéz fel"- emelte ki a szakember. Ilyenkor akár egy poszttraumás helyezet is kialakulhat. Ekkor érdemes szakember segítségét kérni, aki terápiás keretek között igyekszik oldani a distresszt.
Az első legfontosabb biztonsági forrást egy gyerek életében a szülei adják, ezért az ő szerepük egy fenyegetettségérzéssel összekapcsolt esemény után kulcsfontosságú. A szakember szerint fontos biztosítani annak a lehetőségét, hogy a gyerekek szabadon beszélhessenek az érzéseikről, például azzal a felütéssel, hogy „hallom, mik történtek ma az iskolákban, nálatok hogy volt? Nagyon megijedtél?”
„A gyerekek érzéseire érdemes ilyenkor rákérdezni. Esetleg jó lehet a saját érzéseinkről is beszélni a témával kapcsolatban, de megnyugtató módon, úgy, hogy ne árasszuk el őket a saját rossz érzéseinkkel. Igyekezzünk elkerülni a katasztrofizálást, de az is lényeges, hogy sose bagatellizáljuk el, amit a gyerekek mondanak.
Az egyik legeffektívebb megoldása a szorongások feloldásának az, ha a szülők a kisebb – és természetesen a nagyobb - diákok értésére adják, hogy a felhajtás értük történik, a biztonságukért.
A szavak szintjén ennek úgy kell kinéznie, hogy szülők a későbbiekben - de az akut helyzetben a tanárok is - biztosítják a gyerekeket arról, hogy ezt a szituációt a felnőttek kezelik.
Hogyan magyarázzuk meg a történteket a kicsiknek?
Lehetőleg minél egyszerűbben, lényegretörően. „Esetleg arról is érdemes lehet beszélni, hogy vannak, akik ijesztgetik a másikakat, mert ettől érzik magukat erősnek. A kisebbeknél talán másként érdemes megfogni a dolgot, ott azt lehetne kidomborítani, hogy nem volt valódi a veszély, csak nagyon csúnyán rájuk akartak ijeszteni.” – fejtette ki a szakember.
Változás az étkezésben, felriad álmában, esetleges bezárkózik
A traumák a pszichológus szerint rengeteg módon ki tudnak ütközni a gyerekeken. Szülőként vannak jelek, amikre érdemes figyelni, hiszek ezekből látszik, hogy még nem tette túl magát az eseményeken. Ilyen például
- az alvás és az étkezés megváltozása,
- az éjszakai felriadás,
- rémálmok,
- és a bezárkózás is.
„Jó megoldás, ha a gyerekeket hagyjuk magukból kijátszani az érzéseiket. Az sem baj, ha harcos játékokon keresztül, mivel ilyenkor a játék során a gyerekek át tudják dolgozni magukban az érzéseiket” – emelte ki Szendrei.
Az iskolai osztályfőnöki megbeszélések is fontos szerepet játszanak, mivel egyfajta biztonságérzetet tudnak generálni, illetve éreztetni a diákokkal, hogy az ő védelmük – testi és érzelmi is – a legfontosabb.
„Az ilyen beszélgetéseken a tanárok is könnyen fel tudják mérni, hogy kit hogyan érintett a dolog. És ha a szülői biztatáson és a tanárok megerősítésén is túl benne marad a gyerekekben a szorongás, akkor érdemes az iskolapszichológushoz fordulni”.
A történtek után Szendreihez is fordultak a bombariadó kiváltotta reakcióval, azt pedig szerinte sikerült is feloldani. Szerinte ugyanakkor az egyén és helyzetfüggő, hogy kik azok, akik képesek hamar túllépni a történteken, és hogy kikkel marad viszonylag hosszabban a szorongásérzés. Az biztos, hogy akiknél akár több hét után is fennmarad és nem tud egészen elmúlni a szorongás, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.
