Bombariadók: milyen büntetést kaphat az elkövető?

Börtön várhat rá, ha megtalálják.

  • Székács Linda

A jelenlegi számok alapján Budapesten 273, vidéken pedig mintegy 35 iskolában volt bombariadó csütörtökön egy e-mailben érkezett fenyegetés miatt.

Az iskolákat országszerte kiürítették. A legtöbb intézményben a diákokat hazaküldték, míg azok, akiket a szüleik nem tudtak elhozni és egyedül nem távozhattak az intézményből művelődési házakban, sportcsarnokokban várakoztak, de a BKK is küldött melegedő buszokat a tanulók és a pedagógusok számára.

Amellett, hogy az esemény megzavarta a tanítást pánikot is keltett. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az esettel kapcsolatban a tegnapi kormányinfón azt mondta; a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja az eseményeket. Mivel többszáz iskoláról van szó, a köznyugalom veszélyeztetéséért börtönbüntetés jár.

Ezzel kapcsolatban a Portfolio azt írja; a terrorcselekménnyel fenyegetés (Btk. 316. §-a) bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényleges büntetés kiszabásakor azonban szerepet játszik az elkövetés körülménye és az elkövető szándéka is.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.