Az ország legjobb intézményeibe már az ajánlott minimumponthatárok előtt is csak azok a diákok juthattak be, akik a központi felvételin és az általános iskolában is remekeltek.
Január 18-án szombaton délelőtt 10 órától írják a központi felvételi vizsgát azok a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok, akik a következő tanévet gimnáziumban kezdenék.
A felvételi időszak egyébként is stresszes az általános iskolás diákok számára, hiszen a központi felvételi sokuk számára életük első komolyabb megmérettetése. Idén azonban még nagyobb nyomást jelenthet, hogy októberben kiderült; a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.
Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.
Annak tekintetében, hogy a központi felvételi vizsgán 2024-ben
ezek kifejezetten magas ponthatároknak számítanak.
Mindezekkel kapcsolatban a Klebelsberg Központ az Eduline-nak korábban azt nyilatkozta; ez csak egy ajánlás és a középiskolák továbbra is szabadon dönthetnek arról, figyelembe veszik-e a tankerületek minimumponthatárokra vonatkozó javaslatát vagy nem. A cél a gimnáziumi képzés "presztízsének" növelése.
A legjobb iskolákban eddig is magas ponthatárok voltak
Azoknak a diákoknak, akik az ország legjobb intézményeibe szerettek volna bekerülni, már a korábbi években is a lehető legjobban kellett teljesíteniük a felvételin.
Fontos tudni, hogy az Oktatási Hivatal arról nem gyűjt adatot, hogy a középiskolákban mennyi a felvételi összpontszám, az elmúlt években azonban számos iskola megosztotta azt a saját honlapján, hogy náluk hány pontot kellett elérni a bekerüléshez.
A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában 7. helyen szereplő VII. Kerületi Madách Imre Gimnáziumban a felvételiző diákok 2024-ben maximum 350 pontot érhettek el. A központi felvételi vizsgával matematikából és magyarból maximum 100-100 pontot, az általános szóbeli vizsgával 40, az idegen nyelvű szóbelivel szintén 40 pontot szerezhettek. A hozott pontokat, vagyis a 7. és 8 osztályos általános iskolai eredményeket pedig maximum 70 pontos értékben számították be.
A bekerüléshez szükséges ponthatárok a különböző tagozatokon a következőképp alakultak 2024-ben:
A felvételi ponthatár a listán utolsóként bekerülő tanuló pontszáma volt.
A 300 körüli pontokat látva pedig joggal lehet arra következtetni, hogy az intézménybe csak olyan diákok jutottak be, akik a központi felvételin mindkét tárgyból magas pontszámot értek el, emellett pedig az általános iskolai eredményeik és a szóbeli felvételijük is kimagaslóan sikerült.
Hasonlóan magas pontzsámokat kellett elérniük azoknak a tanulóknak is, akik HVG 2025-ös rangsorában 17. helyen szereplő Óbudai Árpád Gimnáziumba jelentkeztek. Itt a diákok maximum 400 pontot érhettek el. Maximum 120 pontban vették figyelembe a hozott pontjaikat, 100-100 pontot szerezhettek a központi felvételivel és 80 pontot a szóbeli felvételivel.
A 0041-es kódú speciális angol tantervű négy évfolyamos gimnáziumba 16 főt vettek fel, a ponthatár 351 volt, a mindösszesen 12 férőhellyel induló 0042-es kódú német nemzetiségi négy évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknek pedig összesen 320 pontot kellett elérni a bekerüléshez.
A hat évfolyamos gimnáziumban az emelt óraszámú, 28 fős angol tantervű osztályba (0061) 338 ponttal lehetett bekerülni. A szintén hat évfolyamos emelt német tantervű, 28 férőhelyes gimnáziumba (0062) 320 pont, a speciális, 14 férőhelyes matematika tantervű évfolyamra 337, a szintén 14 férőhelyes emelt óraszámú természettudományi évfolyamra pedig 339 volt a ponthatár.
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
