Ennyi pontot értek el a hatodikosok a 2024-es központi írásbelin

Mutatjuk, hány pontot értek el matematikából és magyarból.

  • Székács Linda

Összesen 9367 hatodikos diák írta meg a központi írásbeli felvételit magyarból és/vagy matematikából 2024-ben.

A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.

Magyarból 2024-ben összesen 9364 hatodikos diák írta meg a vizsgát, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,4 pontot értek el, ami mintegy 5 ponttal kevesebb a 2023-as eredményeknél.

Matekból 9367-en írták meg a feladatlapot. Ők 50 pontból 28,2 pontos pontátlagot értek el, ami egy ponttal lett alacsonyabb, mint az azt megelőző évben elért eredmények.

Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet

  • csak az általános iskolai jegyek alapján,
  • az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint
  • az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

Azokban az iskolákban, ahol a felvételi tájékoztató szerint kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja, az viszont iskolánként, sőt, tagozatonként is eltérő, hogy ehhez mindkét tárgyat figyelembe veszik-e, vagy csak a magyart vagy csak a matematikát. Az is előfordulhat, hogy mindkét tárgyat beszámítják, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.

Mikor lesz a központi felvételi 2025-ben?

A központi felvételi vizsgát 2025-ben január 18-án délelőtt 10 órától szervezik meg. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2025. január 28-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát a pótnapon. A központi felvételi legfontosabb dátumait ebben a cikkben szedtük össze nektek.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.