Középiskolai felvételi 2025: tíz fontos kérdés és válasz a központi írásbeliről

Milyen feladatokra lehet számítani? Lehet nyomtatott betűvel írni? Hány perc lesz a magyar és a matek között? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2025-ös központi írásbeliről.

Már csak bő egy hét, és január 18-án 10 órakor a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok megkapják a központi írásbeli feladatlapjait. Ennek kapcsán összeállítottunk egy kiskátét, amit minden felvételizőnek érdemes tudni.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös középiskolai felvételiről
1. Hány pontot lehet elérni a központi írásbelin tárgyanként?

Mind a magyar, mind pedig matek feladatlap is 50-50 pontos, de magas pontszámot nagyon nehéz elérni. Ezt jól mutatja, hogy 2024-ben a középiskolai írásbeli feladatoksorok átlagpontszáma

magyarból:

  • a negyedikeseknél: 30 pont
  • a hatodikosoknál: 30,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 28,5 pont

matekból:

  • a negyedikeseknél : 36,9 pont
  • a hatodikosoknál: 27,3 pont
  • a nyolcadikosoknál : 21,1 pont volt.
2. Hány feladatot kell megoldani a központi írásbelin magyarból és matekból?

Mindkét feladatlap 10-10 feladatból áll, amelynek megoldására 45-45 percetek lesz.

3. Milyen feladatokra lehet számítani magyarból?

Fogalmazást, akár hányadikba is jártok, biztosan kell írnotok. Emellett pedig szövegértés is lesz mindegyik évfolyam vizsgasorában. Ezen kívül, a negyedikesek feladatsorában nagy eséllyel szerepel majd a szavak betűrendbe sorolása, illetve a szólások-közmondások felismerése. Ha 6 osztályos gimnáziumba szeretnétek menni, akkor érdemes alaposan begyakorolnotok többek között a mássalhangzó-és magánhangzó törvényeket. Ha pedig kilencedik évfolyamra jelentkeztek, akkor pedig például a különböző szószerkezeteket, mondattípusokat is célszerű még egyszer átnéznetek.

4. Magyarból melyik feladat lesz a legtöbb pontos?

Minden évfolyamon magyarból a fogalmazás éri a legtöbbet, összesen 10 pontot. Ennél a feladatnál a javítás során nézik:

  • a tartalmat – például mennyire eredeti az ötletetek, megfelel-e a fogalmazásotok az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegetekben önellentmondás
  • a szöveg szerkesztettségét – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés
  • a stílust – például milyen gazdag a szókincsetek, megfelel-e a szóhasználatotok a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibátok stb.
  • a helyesírást – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibátok van
  • és a külalakot is.
5. Magyarból minden feladatnál beleszámít a pontozásba a helyesírás?

A helyesírási feladatokon és a fogalmazáson kívül a helyesírási hibákat csak javítják, de nem vonnak le értük pontot.

6. Írhatom nyomtatott betűkkel a központi írásbelit?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint írhattok akár nyomtatott betűkkel is, mert ezzel kapcsolatban nincsen megkötés. Azonban figyeljetek arra, hogy egyértelmű legyen ebben az esetben minden helyesírással kapcsolatos kérdés.

Az OH oldalán kitérnek arra is, "ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek."

Arról nem beszélve, ha a fogalmazást nyomtatott betűkkel írtjátok, és ha ez annyira eltér a szabályostól, hogy az olvasás (befogadás) komolyabb nehézségekbe ütközik, akkor az írásképre 0 pontot is kaphattok.

7. Hány perc szünet lesz a két feladatlap között?

Csak 15 perc, ennyi időtök lesz arra, hogy ha kell, elmenjetek mosdóba, vagy bekapjatok néhány szem szőlőcukrot.

8. Milyen feladatokra lehet számítani matek feladatsorban?

A negyedikeseknél matekból elég nagy az esélye egy olyan feladatnak, ahol táblázatból, ábráról kell adatokat leolvasnotok vagy valamilyen alakzat területét kiszámolnotok. Ha hatodikosok vagytok, akkor valószínűség-számítással, sorozatokkal is találkozhattok a feladatsorban. Ha kilencedikbe felvételiztek, akkor többek között az alap statisztikai fogalmakat (beleértve a móduszt is) , a koordináta-rendszer szabályait és a különféle geometriai transzformációkat is érdemes alaposan begyakorolnotok.

9. Használhatok számológépet matekból?

Nem sajnos, egyik évfolyamon sem lehet számológépet használni, de az ábrákat készíthetitek körzővel, vonalzóval.

10. Matekból elég, ha csak a végeredményt írom le?

Nem, mert sok feladatban külön pontszám jár a levezetésre. Arról nem beszélve, ha véletlen az utolsó lépésnél számoljátok el, és csak a végeredményt írnátok le, akkor az egész feladatra nulla pontot kapnátok, de ha levezetitek, akkor csak egy-két pontot veszítetek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.