Nem csupán a tanárok, de az igazgatók helyettesítésére is fel kellett készülniük az iskoláknak a 2024/25-ös tanévkezdés előtt. Körvonalazódott az iskolai telefontilalom, megalázták a hallgatókat a BME VIK bodajki gólyatáborában. Ezek történtek 2024 augusztusában.
A 2024/25-ös tanévkezdés előtt egy hónappal a Belügyminisztérium a Nemzeti Pedagógus Karral, családszervezetekkel, pedagógus szakszervezetekkel és a Magyarországi Református Egyház képviselőivel egyeztetett az okoseszközök iskolai korlátozásáról, amely szeptember 1-től lépett életbe.
A tanévkezdés augusztusban úgy tűnt, nem indul majd túl zökkenőmentesen. A hónap elején még 960 tanári és 368 betöltetlen tanítói állásra adtak fel álláshirdetéseket, de a júliusban indoklás nélkül visszautasított igazgatói pályázatok miatt számos iskolában úgy nézett ki, az intézményvezetőket is helyettesíteni kell.
A legnehezebb helyzetbe a budapesti Madách Imre Gimnázium került, aminek az igazgatóját augusztus 28-án, napokkal a tanévkezdés előtt azért mentette fel azonnali hatállyal a Belügyminisztérium, mert az iskola honlapján megjelent egy bejegyzésben azt írták; a kormány korábban elfogadott iskolai okoseszköz korlátozásra vonatkozó jogszabálya helyett az intézményben eddig is alkalmazott, házirendbe foglalt szabályokat alkalmazzák és érvényesítik majd a továbbiakban is.
De katasztrofális tanévkezdéssel kellett szembenézniük azoknak a pedagógusoknak és diákoknak is, akik az Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által működtetett valamelyik iskolába jártak, amelyek számláit a NAV a nyár folyamán kezdte inkasszálni. Ennek következtében számos budapesti és vidéki Wesley János általános iskolát és gimnáziumot töröltek a nyilvántartásból, így a zömében hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekeknek a tanévkezdés előtti napokban, vagy azt követően kellett befogadó intézményt találni.
Botrány a BME VIK gólyatáborában
Augusztus 21-én, néhány nappal a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának augusztus 14-17. között zajlott bodajki gólyatáborát követően szerkesztőségünk számos, egymástól független hallgatótól is e-mailt kapott, melyekben arról számoltak be, milyen különféle módokon alázták meg őket felsőbbéves társaik a rendezvényen.
A diákok többek között azt írták, átkutatták a táskáikat, elvették a gyógyszereiket, a fürdésre a fiúknak 2, a lányoknak 5 percet adtak, amit stopperrel mértek.
"Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját" - írta egy diák, aki szerint a tábor inkább kiképzésre hasonlított, mintsem egyetemi rendezvényre.
Cikkünk megjelenése után számos öregdiák számolt be nekünk arról, hogy a VIK gólyatáborában már évekkel, akár évtizedekkel ezelőtt is hasonlókat tapasztaltak.
A történtek miatt az Oktatási Jogok Biztosa vizsgálatot indított, a BME pedig munkacsoportot állított fel, hogy kivizsgálják a történteket és átalakítsák a gólyatáborokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
