2024 februárját akár a furcsa hírek hónapjának is nevezhetnénk, hiszen olyan érdekességek kerültek napvilágra, mint a macskájával fajtalankodó bölcsődei dolgozó, a nyilaskeresztekkel és SS-szimbólumokkal díszített ferencvárosi iskola egyik osztályterme, vagy az az eset, amikor egy bukaresti kollégium folyosóját könnygázzal fújta be egy diák és ezért legalább huszonöten kórházba kerültek.
Történtek azonban jelentős események is. Például a kezdeti aggodalmakkal ellentétben februárban körvonalazódott, hogy a hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusoknak is jár a decemberben ígért pedagógusbér-emelés. Emellett az aHang mintegy 100 ezer üres konzultációs ívet vitt el Brüsszelbe, hogy az európai döntéshozóknak is megmutassák; a magyar kormány nem képviseli a magyar emberek álláspontját. Ezekkel később aztán két hónapos országjárásra is indultak.
De februárban mondott le Novák Katalin köztársasági elnök is miután kiderült, hogy kegyelmet adott annak a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akinek tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója, V. János 2008 és 2016 között szexuálisan molesztálta az otthonban élő kiskorú gyerekeket, továbbá hamis vallomást is írt az egyik bántalmazott nevében, amit a saját irodájában, a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni az érintettel.
A férfit első és másodfokon is 3 év 4 hónap börtönre ítélték, a köztársasági elnök azonban a 2023. április 27-én, a mindössze egy nap alatt a pápalátogatás ürügyén aláírt 22 kegyelmi döntéssel együtt a nyolc év börtönre ítélt pedofil segítőjének is kegyelmet adott. Az ügy miatt több megmozdulás és tüntetés is volt, többek között a diákok is az utcára vonultak.
Az egyetemi tanárok is bérrendezést követeltek
Bár a közoktatásban dolgozók béreinek helyzetét a kormány valamelyest rendezte, abból kimaradtak a felsőoktatásban dolgozó egyetemi tanárok és docensek. Emiatt a még állami fenntartásban - a modellváltott egyetemekkel ellentétben sokkal kevesebb forrásból működő - felsőoktatási intézmények, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem több ezer dolgozója írt nyílt levelet és követelt bérrendezést.
"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen" - fogalmazta meg az ELTE.
Nyílt levelükben követelték
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) alapbérbe való beépítését,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
- az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését,
- valamint a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását, és inflációkövető garantált éves emelés bevezetését.
