A nyugállományba vonuló pedagógusok is kapnak fizetésemelést - közölte a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel.
A BM közleménye szerint "méltatlan helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 2023. december 31. között nyugdíjba vonulásuk okán megkezdték felmentési idejük letöltését, így jogviszonyuk nem alakult át. Ezért az új jogviszony szerinti új illetmények megállapítása rájuk nem vonatkozott, ezen a jogcímen fizetésemelésben nem részesülhettek."
Ahogy arról korábban már az Eduline-on is beszámoltunk, január végén megkapták az új szerződéseiket a pedagógusok, melyek szerint a béreik összege ettől kezdve nem lehet alacsonyabb, mint
A hamarosan nyugdíjba vonulók viszont kimaradtak a béremelésből, mint kiderült azért, mert nem sorolták át őket az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és így a béremelés sem vonatkozik rájuk.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek" - nyilatkozta a Népszavának az egyik érintett.
A kialakult helyzetért Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé, állítása szerint ugyanis korábban kifejezetten ők kérték, hogy a hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusoknak ne kelljen státuszt váltani. Hozzátette: ennek ellenére a kormány azon dolgozik, hogy valamilyen formában az érintett, hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusok is részesüljenek a béremelésben, bár erre ígéretet nem tett.
A BM friss közleménye szerint azonban Pintér Sándor belügyminiszter döntése alapján a munkáltatóknak január elsejétől egyoldalú kötelezettségvállalással biztosítaniuk kell a pedagógus I., a pedagógus II. vagy a mesterpedagógus fokozatban az adott sáv alsó értékének megfelelő összegű, de legalább 10 százalék mértékű fizetésemelést az érintett 389 pedagógusnak is.
Az érintetteket a tankerületek tájékoztatták a miniszter döntéséről.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
