A nyugállományba vonuló pedagógusok is kapnak fizetésemelést - közölte a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel.
A BM közleménye szerint "méltatlan helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 2023. december 31. között nyugdíjba vonulásuk okán megkezdték felmentési idejük letöltését, így jogviszonyuk nem alakult át. Ezért az új jogviszony szerinti új illetmények megállapítása rájuk nem vonatkozott, ezen a jogcímen fizetésemelésben nem részesülhettek."
Ahogy arról korábban már az Eduline-on is beszámoltunk, január végén megkapták az új szerződéseiket a pedagógusok, melyek szerint a béreik összege ettől kezdve nem lehet alacsonyabb, mint
A hamarosan nyugdíjba vonulók viszont kimaradtak a béremelésből, mint kiderült azért, mert nem sorolták át őket az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és így a béremelés sem vonatkozik rájuk.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek" - nyilatkozta a Népszavának az egyik érintett.
A kialakult helyzetért Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón a szakszervezeteket tette felelőssé, állítása szerint ugyanis korábban kifejezetten ők kérték, hogy a hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusoknak ne kelljen státuszt váltani. Hozzátette: ennek ellenére a kormány azon dolgozik, hogy valamilyen formában az érintett, hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusok is részesüljenek a béremelésben, bár erre ígéretet nem tett.
A BM friss közleménye szerint azonban Pintér Sándor belügyminiszter döntése alapján a munkáltatóknak január elsejétől egyoldalú kötelezettségvállalással biztosítaniuk kell a pedagógus I., a pedagógus II. vagy a mesterpedagógus fokozatban az adott sáv alsó értékének megfelelő összegű, de legalább 10 százalék mértékű fizetésemelést az érintett 389 pedagógusnak is.
Az érintetteket a tankerületek tájékoztatták a miniszter döntéséről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
