Kormányinfó: nem biztos, hogy a hamarosan nyugdíjba vonulók fizetését is rendezni fogják, de dolgoznak rajta

Hétfőn már a megemelt béreikre számíthatnak a pedagógusok, a hamarosan nyugdíjba vonulók ügyére pedig igyekeznek "méltányos megoldást találni".

  • Székács Linda

Cikkünk frissül.

"Olyan nagyot sikerült előrelépni, mint a rendszerváltás óta soha" - nyilatkozta a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A miniszter bejelentése szerint az állami iskolák tanárai hétfőn már a 32,2 százalékkal megemelt béreiket kapják. Ezek alsó határa a következőképp alakul:

  • gyakornok: bruttó 528 800 forint (32,2 százalékos emelés)
  • pedagógus I. kategória: bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
  • pedagógus II. kategória: bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
  • mesterpedagógus kategória: bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
  • a kutatótanárok esetében: bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés)
Mindemellett a hiánytárgyak esetében további 4 százalékkal számolhatnak a pedagógusok, a mesterfokozat pedig további 2 százalékot jelent.

Gulyás Gergely azt is hozzátette, hogy a "felső határ olyan magas, hogy azt sajnos egyelőre még nem érjük el". Ez a pedagógus I. kategóriában bruttó 1 065 000 forint, pedagógus II. kategóriában 1 135 000 forint, mesterpedagógusok esetében 1 365 000 forint, kutatótanárok esetében pedig bruttó 1 470 000 forint.

Fixálták továbbá, hogy egy teljes munkaidőben dolgozó tanárnak heti 24 órát kell tanítani, és évi 50 nap szabadságot kapnak.

A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a béremelés egyelőre az adófizetők pénzéből valósult meg, az Európai Uniótól azonban garanciát kaptak annak utófinanszírozására.

A hamarosan nyugdíjba vonulóknak nem járt a béremelés

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetekhez több olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint a hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógusoknak nem kellett új munkaszerződést aláírni, mert nem sorolták át őket az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és így a béremelés sem vonatkozik rájuk.

"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek" - nyilatkozta a Népszavának az egyik érintett.

Az esettel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: ezt a néhány száz pedagógust érintő intézkedést korábban a szakszervezetek kérték. A hamarosan nyugdíjba vonulók fizetésemelésével kapcsolatban a "Belügyminisztérium méltányos megoldást próbál találni."

Az ATV kérdésére ugyanakkor Gulyás Gergely hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy biztos lesz a hamarosan nyugdíjba vonulók fizetésemelése, de dolgoznak rajta. A szakszervezetekről a miniszterelnökséget vezető miniszter rendkívül negatívan nyilatkozott.

"Semmiképpen ne higgyenek a PDSZ-nek, ők általában nem mondanak igazat" - mondta azzal a felméréssel kapcsolatban, amit a szakszervezetek készítettek, és ami szerint a megkérdezett pedagógusoktól azt a visszajelzést kapták, hogy 32 százalék helyett a legtöbbeknek csak annyival nőtt a fizetése, hogy elérjék a fentebb említett bruttó minimumösszegeket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.