Egészen Brüsszelig vitte az aHang az üres konzultációs íveket

Az ellenkonzultációs kampány lezárását követő napon az aHang 100 ezer üres konzultációs ívvel utazott Brüsszelbe, hogy a csúcstalálkozó ideje alatt felhívja az európai döntéshozók figyelmét a magyar kormány propagandájára.

Sajtótájékoztatójukat Orbán Viktor brüsszeli „főhadiszállása” előtt tartották, a Rue de la Loi-n, ahol nemrég a magyar kormány 10 millió euróért vásárolt meg egy épületet – írta meg a szervezet közleményében.

„Azért jöttünk ma ide, hogy az európai döntéshozók figyelmét is felhívjuk arra, hogy az Orbán-kormány narratívájával ellentétben a nemzeti konzultáció nem képviseli a magyar emberek többségének az álláspontját. A magyar választók mindössze 18%-a töltötte ki a konzultációt, amelyet a magyar miniszterelnök a teljes társadalom 98%-nak próbál meg beállítani A kormány propaganda kérdésekben folytat látszat párbeszédet, miközben olyan, társadalmilag fontos kérdésekben, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy, még csak meg sem kérdezi az emberek véleményét”

- mondta az eseményen Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.

A szervezet képviselői arra is rávilágítottak, hogy miközben a kormány a szuverenitásvédelemről kéri ki az emberek véleményét, decemberben már elfogadták az erre irányuló törvénycsomagot.

A szóvivő szerint „több milliárd forint közpénz folyik el egy kormányzati propaganda kampányra, miközben a miniszterelnök a saját szavazóit is semmibe veszi.”

Az aHang sajtótájékoztatóját Facebookon is közvetítették:

Az aHang, az Egységes Diákfront és a 7IGEN  kampánya január 31-én ért véget. Ezt követően az ország több mint 800 leadópontjáról megkezdték az ívek összegyűjtését. Azoknak pontos számáról várhatóan a jövő hét folyamán adnak tájékoztatást a szervezetek.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.