Korábban indul iskolába és később ér haza, mint én a munkába, a Google segítségével kell érthetővé tenni számára a tananyagot, eddig sportolt, de ez most már nem fér bele. – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk a szülőktől, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire leterheltek a magyar diákok.
Bár a NAT azóta változott, és hiába maximalizálták a heti óraszámokat a közoktatásban az egyes évfolyamokon, mégis a Szülői Hang csoportjában közzétett felhívásunkra érkezett válaszokból az derült ki, hogy a diákoknak összességében nem lett több szabadideje.
A közel 60 válasz alapján elmondható, hogy alsóban még egészen bírható az iskola. A kisdiákok nagy része még az iskolában megírja a házi feladatot, így otthonra már nem sok minden marad. Egy budapesti negyedikes édesanyja úgy fogalmazott, hogy leckéjük nem mindennap és nem minden tárgyból van, ha mégis valamit feladnak, akkor az 20 perc alatt teljesíthető.
Havonta 3-4 jegye van mindenből, szóbeli feleltetés nincs, csak szavalásból, hangosolvasásból.
- jegyezte meg a szülő.
Alsó hangon 3-4 dolgozat hetente
A válaszok alapján a tananyag mennyisége és a tanulásra fordított idő azonban ötödiktől kezdve ugrik meg. Ugyan a 2020-as NAT alapján:
tanórájuk lehet, ami papíron nem tűnik olyan soknak, de ebben nincsen benne a leckeírás, a projektmunka meg a dolgozatra való készülés vagy a különböző, kötelezően választható iskolai programok.
Egy vidéki kisvárosban élő anya azt jegyezte meg, hogy az ötödikes fiának minden nap hat órája van. A lecke szerinte még nem lenne sok, de mivel fáradt a gyerek, lassú, ezért van, hogy estig ülnek a könyv fölött, így a játékra már nem sok idő jut.
A válaszokból az is kiderült, hogy a felsősök a röpdolgozatokkal együtt legalább heti három-négy dolgozatot írnak, de olyan is előfordul, hogy hat-hét írásbeli számonkérésük van egy héten. És egy ilyen helyzetben nem éppen kellemes, ha ebből mondjuk pont két témazáró péntekre esik.
Szinte minden nap van valamiből számonkérés, értelmezhetetlen és sok esetben használhatatlan vázlatok, amikből nagyon nehéz felkészülni. Magolni kellene, megírni a dolgozatot, utána mindent elfelejteni. Összefüggéseiben nem látják át a tanultakat.
- tette hozzá egy hetedikes, vidéki diák édesanyja.
Egy másik szülő azt fejtette ki, a hatodikos gyerekének gyakran a Google segítségével kell elmagyarázni a tananyagot, mert a „könyv és az eldarált, lediktált – olykor nem kevés – jegyzet erre sok esetben alkalmatlan.”
Akadt olyan vidéken élő anyuka, aki megjegyezte, hogy a hetedikes gyerekének a tanárhiány miatt csak kéthetente van fizikája, ami kevés ahhoz, hogy a gyerek megértse a tananyagot, ezért magántanárhoz kell vinni.
A válaszokból kiderült az is, hogy nincsenek könnyű helyzetben a nyolcadikosok sem, hiszen a napi 2-3 órás tanulás mellett nekik pluszban még a központi írásbelire is készülniük kell.
Napi 7-8 tanóra középiskolában
A szülők válaszai alapján a legleterheltebbek a középiskolások. Többen kiemelték, hogy a napi 7-8 tanóra és rengeteg lecke mellett már a diákoknak nincsen ideje a sportra. Még azoknak sem, akik korábban versenyszerűen sportoltak.
Egy budapesti tizedikes gimnazista édesanyja azt mondta, hogy a heti 6-7 dolgozatra a napi 7-8 tanóra után kell még felkészülnie a gyerekének. Ez legalább plusz 2 óra tanulást jelent otthon.
Nem tud eljárni sportolni, pedig szeretne. Túlterheltnek érzi magát. Napi 9-10 órát "dolgozik", figyel. Megterhelő. Hétvégéből is elmegy az egyik nap tanulásra, csak a szombat szabadnap.
- tette hozzá.
Egy másik, szintén tizedikes diák anyukája is hasonlókat tapasztalt.
Napi 7-8 órája van, egyik nap 9 a dupla tesi miatt. Fél 3 után végez, van, amikor fél 4-4kor. Mivel egy óra az út haza, ezért 17 óra körül ér haza. Később, mint én a munkából, pedig előbb megy el
- fejtette ki.
Összességében, hogy fáradt vagy éppenséggel kimerült a diák, rengeteg válaszban szerepelt. A helyzet későbbiekben sem tűnik túl biztatónak, hiszen a HÖOK és az EFOTT 2023-as felmérése szerint a hazai egyetemisták 61 százaléka túlterhelt.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
