A hét hírei: minimumponthatárt kérhetnek a gimnáziumok a felvételin, ezek a legjobb alapítványi középiskolák 2025-ben

Állami ösztöndíj formájában támogatná a kormány a fiatal, családos egyetemistákat. 8-9 éveseknek tartott pályaorientációs órát a Honvédség. Mutatjuk a hét legfontosabb történéseit.

Friss HVG-rangsor: itt van a legjobb alapítványi középiskolák 2025-ös listája

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium idén is megőrizte az első helyét, a legjobb 15 alapítványi iskola közé 5 egyetemi alapítványi gimnázium is bekerült és a Waldorf iskolák közül is csak jutott be a top15-be. Mutatjuk, hogyan alakult a HVG friss, 2025-ös a legjobb alapítványi fenntartásban működő középiskolák részrangsora.

Középiskolai felvételi 2025: ezek a budapesti gimnáziumok nem kérnek szóbeli felvételit

Ezekben az iskolákban csak a felvételi tanulmányi eredmények és a központi írásbeli eredménye alapján nézik a jelentkezőket, szóbeli felvételit nem szerveznek.

Elkezdődött a dolgozók átvilágítása az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben

Egyelőre nem tudni olyan személyről, aki távozott volna a pozíciójából.

 

Középiskolai felvételi 2025: jöhetnek a minimumponthatárok az állami gimnáziumokban?

Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből. A központi írásbelin elvárt/elvárható minimumpontszámokat a Klebelsberg Központ szerint a tankerületek „ajánlották” az iskoláknak.

Ennyi diákot vettek fel külföldi egyetemre a 10 legjobb hazai gimnáziumból

Csak az első helyezett Eötvös József Gimnáziumból 40 diák került be külföldi egyetemre.

Pályaválasztási kisokos: kinek lehet jó választás a nyolc- vagy hatosztályos gimnázium?

Közeleg a középiskolai felvételi határideje de még fogalmatok sincs, hol és mit szeretnétek tanulni? Segítünk dönteni! Új, Pályaválasztási kisokos cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, hol és mit tanulhattok, ha a következő tanévtől középiskolások lesztek. Ebben a részben a négy évfolyamos gimnáziumokról olvashattok.

 

Tankos és rakétavetős kifestővel térhettek haza egy általános iskola pályaorientációs napjáról a gyerekek

Az előadást 8-9 éveseknek tartották, amin olyan honvédelmi alapismeretekről szóló munkafüzettel is gazdagodhattak a gyerekek, amit feltehetően sokkal idősebb korosztálynak szántak.

Ingyenesen tanulhatnak a harmincnál fiatalabb, házas és kisgyerekes egyetemisták

Állami ösztöndíj formájában támogatná a kormány a fiatal, családos egyetemistákat.

A feladataik listája szinte végtelen, a fizetésük mégis jócskán az országos átlag alatt van: ilyen a munkája egy pedagógiai asszisztensnek

Osztályokat felügyelnek, táborokba kísérnek, ebédeltetnek, ügyeletet tartanak, de akár még az inzulint is beadják a cukorbeteg diákoknak. A pedagógiai asszisztensek kulcsszerepet játszanak az iskola életében, a béremelésükről azonban továbbra sincs szó. Utánajártunk, mi mindent kell csinálnia egy pedaszinak egy általános iskolában.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.