Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egyelőre nem tudni olyan személyről, aki távozott volna a pozíciójából.
Bár első körben kimaradtak, most mégis megkezdődött az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben dolgozók átvilágítása - tudta meg a Népszava.
A lap megkereste az egyházakat is, hogy megérdeklődje az eddigi eredményeket. A Magyarországi Református Egyház azt nyilatkozta, hogy náluk 1300 fő alkalmassági vizsgálata zajlik éppen. Eddig egy munkavállalót sem kellett elbocsátani és önként sem távozott senki az intézményekből.
Ugyanilyen beszámoló érkezett a Magyarországi Evangélikus Egyháztól is, ahol összesen 59-en gondoznak 118 gyereket. Tőlük sem távozott egy munkavállaló sem.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a lap szerint nem adott egyértelmű választ. A megkeresésre az alábbi módon reagáltak:
„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában nem működik gyermekvédelmi intézmény. Országos vagy központi nyilvántartás nincs a gyermekvédelmi intézmények esetében sem, hasonlóan az oktatási vagy szociális területhez. Ennek oka, hogy ezeknek az intézményeknek a fenntartói az egyházmegyék vagy a szerzetesrendek.”
Míg az egyházaknál egyelőre nem okozott fennakadást a vizsgálat, az állami szférából korábban sokan önként távoztak azok, akik nem akartak részt venni az átvilágításban. Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szeptemberben azt nyilatkozta, hogy ennek okán a dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet.
Ezzel szemben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint országos szinten 265-en, tehát a munkavállalók 6 százaléka mondott fel emiatt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.