Elkezdődött a dolgozók átvilágítása az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben

Egyelőre nem tudni olyan személyről, aki távozott volna a pozíciójából.

Bár első körben kimaradtak, most mégis megkezdődött az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben dolgozók átvilágítása - tudta meg a Népszava.

A lap megkereste az egyházakat is, hogy megérdeklődje az eddigi eredményeket. A Magyarországi Református Egyház azt nyilatkozta, hogy náluk 1300 fő alkalmassági vizsgálata zajlik éppen. Eddig egy munkavállalót sem kellett elbocsátani és önként sem távozott senki az intézményekből.

Ugyanilyen beszámoló érkezett a Magyarországi Evangélikus Egyháztól is, ahol összesen 59-en gondoznak 118 gyereket. Tőlük sem távozott egy munkavállaló sem.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a lap szerint nem adott egyértelmű választ. A megkeresésre az alábbi módon reagáltak:

„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia fenntartásában nem működik gyermekvédelmi intézmény. Országos vagy központi nyilvántartás nincs a gyermekvédelmi intézmények esetében sem, hasonlóan az oktatási vagy szociális területhez. Ennek oka, hogy ezeknek az intézményeknek a fenntartói az egyházmegyék vagy a szerzetesrendek.”

Míg az egyházaknál egyelőre nem okozott fennakadást a vizsgálat, az állami szférából korábban sokan önként távoztak azok, akik nem akartak részt venni az átvilágításban. Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szeptemberben azt nyilatkozta, hogy ennek okán a dolgozók 1,4 százaléka hagyta ott a gyermekvédelmet.

Ezzel szemben a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint országos szinten 265-en, tehát a munkavállalók 6 százaléka mondott fel emiatt.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.