"Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!" - szól Jószef Attila Altató című költeménye.

Egész kicsi korunktól kezdve arról álmodozunk, mik leszünk majd, ha felnövünk. A válaszadás sokak számára kezd egyre égetőbb lenni, hiszen a nyolcadik osztályos diákok és a nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba készülő 10 és 12 éveseknek legkésőbb 2025. február 20-án le kell adni a jelentkezést a kiválasztott közéfokú iskolákba, ahol a következő tanévtől folytatnátok a tanulmányaitok. Segítünk dönteni.

Mit adnak a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok?

Míg a legtöbb diák 14-15 éves korában, vagyis nyolcadik osztályban kerül először választás elé a továbbtanulásával kapcsolatban, vannak gyerekek, akik a családjukkal már 10 vagy 12 éves korukban úgy határoznak, hogy iskolát váltanak.

Ennek több oka is lehet. Ezek az iskolák kiutat jelenthetnek például egy kevésbé jó osztály- vagy iskolaközösségből, de kifejezetten jó választás lehet egy ilyen intézmény azoknak a jó képességű diákoknak is, akik nem szeretnének később "tananyagot ismételni". A nyolc- és hatosztályos intézményekben ugyanis máshogy oszlik el a tananyag, mint a négyosztályos gimnáziumokban, ahol például a kilencedik osztály történelemből az őskorral és ókorral indul. Azzal az anyaggal, amit - bár alacsonyabb szinten - de megtanultak már a gyerekek ötödikben.

De lehet motiváció pusztán csak annyi is, hogy az osztályból több gyerek is másik iskolába jelentkezik, és az sem utalsó szempont, hogy ezek a gimnáziumok jellemzően alaposan megválogatják, hogy kiket vesznek fel. A jelentkező diákoknak meg kell írni például a központi írásbeli felvételi vizsgát és nagyon gyakran szóbeli felvételiket is tartanak ezek az intézmények. Nagy az esély tehát arra, hogy a jelentkező diák egy olyan osztályba kerüljön be, ahol nem nagyon vannak gyengébb képességű gyerekek, akik visszatartják a tanulásban vagy hátráltatják az odafigyelésben.

Hogy egy ilyen közeg hosszabb távon mennyire jó, azt az oktatáskutatók gyakran vitatják, szerintük ugyanis ez a rendszer növeli a szegregációt és az egyenlőtlenségeket. Mindenesetre az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok tanulói jellemzően jobb eredményeket érnek el a különböző évközi méréseken, mint az azonos életkorú, de általános iskolában tanuló társaik. Mindemellett pedig a nyelvtanulás is erős(ebb) lehet ezekben az intézményekben. Mindez pedig vonzó szempont lehet azoknak a családoknak és diákoknak, akik tudják, hogy a felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni, lehetőleg minél jobb eredménnyel.

Önállóságra nevel

Hogy érv vagy ellennérv inkább a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokkal kapcsolatban, hogy ez az intézménytípus már egészen korán önállóságra nevel, azt mindenki maga dönti el. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy ezeknek az iskoláknak a többsége nagyobb településeken, megyeszékhelyeken található, így a sikeresen felvett diáknak - amennyiben nem helyben él - nagy valószínűsséggel reggelente buszoznia kell, vagy esetleg kollégiumba költözni.

Mindezek egyébként szintén elősegítik a tanulók önállósodását, hiszen meg kell tanulniuk egyedül közlekedni, egyedül tanulni, egy közösségben, egy szobában élni más diákokkal, valamint beosztani a pénzüket.

Ezekben egyébként akár a nagyobb diákok is segítségükre lehetnek. A nyolc- és hatosztályos középiskolákban ugyanis a tanulók jellemzően egy épületben vannak a felsőbbéves diáktársaikkal, tehát akár a 17-18 éves végzősökkel is. Egy kis bátorsággal és az iskola ösztönzésével (közös iskolai programok, mentorprogram, stb) tehát az sem lehetetlen, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki velük, és az idősebb tanulók segítsék a fiatalabb társaikat.

Hogyan lehet bekerülni?

Míg a nyolcadikos diákok számára az általános iskolák segítséget nyújtanak a középiskolai felvételiben, a fiatalabb osztályokban nem szívesen "reklámozzák" a nyolc- és hatosztályos középiskolába való jelentkezés lehetőségét. Éppen ezért érdemes a szülőknek képbe kerülni a jelentkezés folyamatával, és a saját kezükbe venni az ügyintézést.

A középiskolák a felvételi követelményeiket a felvételi tájékoztatóikban határozzák meg, ami megtalálható a honlapjaikon és a KIFIR rendszerében.

"Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgán történő részvételt, úgy a tanulót 2024. december 2-ig egyénileg kell jelentkeztetni a vizsgára, közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A tanuló a vizsgát bármely, az adott vizsgatípusban vizsgát szervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák jegyzékét a Hivatal 2024. november 15-ig teszi közzé a honlapján" - írják.

A jelentkezésről bővebben ide kattintva olvashattok.