Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A szakértői tapasztalatok alapján számos okból kifolyólag vonakodhatnak a szülők vizsgálatot kérni: félnek, hogy ezáltal stigmatizálják a gyereket, a diagnózis negatív hatással lesz a jövőjére, vagy ezek után majd másképp bánnak vele. Emellett az is felmerülhet a szülőkben, hogy a szakértői vélemény róluk mond ítéletet, mintha nem lennének képesek megfelelően gondoskodni gyerekük fejlődéséről.
Mindezekkel szemben mégis nagyon fontos a szakértői vélemény kiállítása, ha annak felmerül az igénye. Ennek célja, hogy pontosan felmérjék a gyerek esetleges speciális igényeit, és javaslatokat tegyenek a megfelelő fejlesztési módszerekre, oktatási formákra vagy további ellátásokra.
Magyarországon a törvény három kategóriába sorolja azokat a gyerekeket, akik különleges bánásmódot igényelnek:
- sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek
- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyerekek
- kiemelten tehetséges gyerekek
Ahhoz, hogy azok, akik különleges bánásmódot igényelnek, megkaphassák a számukra szükséges ellátást, a szakértői bizottságnak kell megállapítania, hogy melyik kategóriába tartoznak. Ezt a feladatot a pedagógiai szakszolgálatok végzik.
Szakértői véleményt jellemzően olyan fő indokok miatt szokták kérnek a gyerekekre, mint:
- tanulási nehézségek
- magatartási és viselkedési problémák
- SNI gyanúja
| Mennyi sajátos nevelési igényű gyerek van Magyarországon? |
20 év alatt több mint 40%-kal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon. A 2023/2024-es tanévben összesen 104 865 óvodás, általános iskolás és középiskolás tanuló volt sajátos nevelési igényű. A KSH adatai szerint a 2022/23-as tanévben az általános iskolákban az integráltan oktatott SNI-s diákok aránya 72% volt, vagyis a gyerekek kétharmada átlagos fejlődésűekkel együtt nevelkedik. |
A szakértői vélemény kérésének folyamata
Az esetek többségében a szakértői vélemény kérését az óvoda vagy iskola indítványozza, amit a szülőnek alá kell írnia és engedélyeznie kell. Így a kérelmet az óvoda vagy az iskola küldi el a pedagógiai szakszolgálatnak.
Ha a szülő nem működik együtt és ez veszélyezteti a gyereket, akkor az, az intézmény a gyermekjóléti szolgálathoz, illetve a gyámhatósághoz fordulhat, amelyek hatósági eszközökkel kötelezhetik a szülőt a vizsgálat elfogadására. Ez azonban a gyakorlatban nem mindig valósul meg. A szülők egy része ilyen helyzetben inkább másik intézményt keres, és ha anyagilag bírja, magánúton hordja a gyereket fejlesztésre.
Azt jó tudni, hogy függetlenül az intézménytől, a szülő maga is elindíthatja a vizsgálat folyamatát, amihez egy kérőlap kitöltése szükséges, amit neki kell elküldenie a szakszolgálatnak. Ezt követően fogja a szakértői bizottság elvégezni a vizsgálatot, amelynek pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai és egy szakorvosi része van.
A vizsgálat befejezése után a bizottság 21 napon belül kézbesíti a szakértői véleményt, amelyről azt követően 15 napon belül lehet felülvizsgálatot kérni.
Orvosi diagnózis versus SNI-státusz
Az orvosi diagnózis egy adott egészségügyi probléma, zavar vagy betegség azonosítására szolgál, mint például ADHD, autizmus vagy spektrumzavar. Ezeken az egyik leggyakrabban használt rendszere a BNO-kód, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása.
Ezzel szemben az SNI-státusz megállapítása pedagógiai és pszichológiai szempontból történik, és célja annak meghatározása, hogy a gyerek oktatási-nevelési szükségletei eltérnek-e az átlagtól, és milyen speciális oktatási vagy fejlesztési támogatásra van szüksége.
Az SNI-státusz megállapításának gyakran előfeltétele egy orvosi diagnózis, például ADHD vagy autizmus esetén. Azonban az utóbbi megléte nem feltétlenül jelenti automatikusan az SNI-státuszt. Ez a pedagógiai és oktatási szükségletek alapján határozza meg a megfelelő támogatást, míg az orvosi diagnózis az egészségügyi ellátás alapjául szolgál.
Az orvosi diagnózis önmagában nem jogosít fel speciális oktatási ellátásra vagy támogatásra az oktatási intézményeken belül. Az SNI-státusz megállapítása viszont jogosultságot biztosít a gyerek számára speciális nevelési-oktatási ellátásokra (pl. egyéni fejlesztés, logopédiai ellátás, gyógypedagógiai segítség)
Megbélyegzés vagy tényleges segítség?
Bár nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az érintett gyerekek megfelelő ellátásban részesüljenek, sok szülő fél a szakértői véleménnyel járó „megbélyegzéstől”. Ezzel kapcsolatban gyógypedagógusokat kérdeztünk a tapasztalataikról.
Egyikőjük, aki maga is szakértői vizsgálatokat állít ki, a munkája során többször tapasztalta már, hogy a szülők félnek a diagnózistól.
„Sok olyan gyerekkel találkoztunk már, akik nem járnak hozzánk. Nincsen papírjuk mert a szülők nem szeretnék vagy nem tudnák elfogadni a diagnózist. Viszont így ezek a gyerekek nem kapnak fejlesztést és segítséget. Emiatt nem vehetik igénybe az ezzel járó kedvezményeket sem. Az SNI-s gyerekek például kaphatnak tantárgyi felmentést, plusz időt a dolgozatokhoz vagy akár a felvételihez. Csomó olyan dolog járna nekik a vizsgálat után, ami segítheti őket a tanulásban.”
- nyilatkozta az Eduline-nak egy másik gyógypedagógus.
| Jogosultságok a diagnózis után |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) összegyűjtötte, hogy a státusz megszerzésével az érintettek jogosulttá válnak:
|
A megkérdezett szakértő szerint „nincsen annyi gyógypedagógus az iskolákban, hogy azokat a gyerekeket is el tudják látni, akiknek nincsen papírja.”
Az Oktatási Hivatal a 2023-as kompetenciamérés során begyűjtött adataiból kiderült, hogy a pedagógushiány a kompetenciamérésben résztvevő iskolák 77 százalékát érintette. Az Eduline-on augusztus közepén megnéztük, hogy hány betöltetlen pedagógus pozíció van. A keresésünk alapján akkor a legtöbb állást a gyógypedagógusok és az óvodapedagógusok számára hirdették meg.
Emellett az is problémát okoz, hogy a 2024-es felvételin gyógypedagógia alapszakra a legnagyobb arányban (1242 fő) 27 éves vagy annál idősebb felvételiző került be. A fiatal felvettek száma ennél jóval kevesebb volt.
A szakértő szerint az is igaz, hogy egy SNI-diagnózis az iskolaválasztásnál lekorlátozza a lehetőségeket. Így nehezebb lesz a beiratkozás például még egy jól tanuló autista diáknak nem olyan egyszerű középiskolát találni, viszont a későbbiekben a problémáitól függően specifikus fejlesztést fog kapni a tanuló.
„Sok szülő úgy gondolja, hogy a diagnózissal lehetőségeket vesz el a gyerektől, pedig ennek a célja, hogy egyenlő esélyeket kapjon a diáktársaival. Az SNI vagy egy BTMN diagnózis azért van, hogy segítsenek. Ezek nem a „megbélyegzést” szolgálják, hanem hogy felderítsék pontosan mi a problémájuk a gyerekeknek és mivel tudnának nekik segíteni.”
- tette hozzá a gyógypedagógus.
