Közel háromszor annyi 27 évnél idősebb diákot vettek fel gyógypedagógiára, mint 19 évest

Az idei felvételin gyógypedagógia alapszakra mintegy 1242 27 éves vagy annál idősebb felvételiző került be.

Az Oktatási Hivatal közzétette a 2024-es felvételi részletes statisztikáit, amiből kiderült, hogy a gyógypedagógia alapszak a 27 éves vagy annál idősebb diákok körében kifejezetten népszerű volt. Ha a felvettek korosztályos összetételét megvizsgálják, akkor láthatjuk, hogy felvettek száma az alábbiak szerint alakult:

  • 19 éves vagy annál fiatalabb: 454 fő
  • 20-21 éves: 291 fő
  • 22-23 éves: 139  fő
  • 24-26 éves: 153 fő
  • 27 éves vagy annál idősebb: 1242 fő

Gyógypedagógián még a tanító alapszakhoz képest is nagyobb arányú volt a nők aránya, hiszen meghaladta a 96 százalékot. Szintén érdekes adat, hogy a felvett hallgatók valamivel több 67 százaléka levelezőn végzi a képzést,

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke korábban az Eduline-nak azt is elmondta, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.