Hét hírei: minden területen rontottak a diákok a kompetenciamérésen, kijöttek a friss PISA-eredmények

Akár havi bruttó 900 ezer forintot is lehet keresni a legnépszerűbb mesterdiplomával. 100-130 helyezést is javítottak a magyar egyetemek a QS-rangsorban - mutatjuk a hét legfontosabb történéseit

Az országos átlagnál jóval kevesebb pontot értek el szövegértésből az Észak-Magyarországon élő diákok a 2023-as kompetenciamérésen

Minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok a 2023-as kompetenciaméréseken. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól.

Ettől függ, hogyan kerekítik felfele a jegyeket év végén

Izgultok, hogy 4,5-re vagy 3,6-ra megkapjátok-e a jobb jegyet a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

Ennyit lehet keresni pályakezdőként a 10 legnépszerűbb mesterdiplomával

Az egyetem elvégzése után pályakezdőként a fizetésetek majdnem elérheti a bruttó 900 ezer forintot is, ha az idei felvételi 10 legnépszerűbb mesterszakának valamelyikén végeztek.

Friss PISA-eredmények: ebben óriási a különbség a gimnáziumban és a szakképzésben tanuló diákok között Magyarországon

A 2022-es PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatív gondolkodását. Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar diákok.

Kompetenciamérés: miért romlottak matekból is az eredmények?

Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.

Ha nem megyek el az évzáróra, hogyan tudom átvenni a bizonyítványomat?

Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

Budapest a 63. legjobb egyetemváros a világon

London letaszíthatatlan a trónjáról és továbbra is népszerűek az ázsiai metropoliszok. Bár a térségben Budapestet Prága és Varsó is megelőzi, a magyar főváros még így is olyan városokat utasított a háta mögé a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös legjobb egyetemvárosainak rangsorában, mint Athén, Valencia vagy Helsinki.

Miért javítottak hirtelen 100-130 helyet a magyar egyetemek a QS nemzetközi egyetemi rangsorában?

Az ELTE körülbelül 130, a Debreceni Egyetem 100, a Szegedi Tudományegyetem pedig 30 helyezést javított a Quacquarelli Symonds idei nemzetközi egyetemi rangsorában tavalyhoz képest, mindössze néhány héttel azt követően, hogy a kormány megállapodást kötött a rangsort összeállító vállalattal. Az elért eredményekről és annak okairól Fábri Györggyel, az ELTE docensével és a HVG egyetemi rangsorának összeállítójával beszélgettünk.

Felvételi 2024: minden, amit a minimumponthatárokról tudni kell

2024-től változik a felvételi pontszámítás, idén is az egyetemek, főiskolák maguk dönthetik el, hogy húznak-e minimumponthatárt vagy gyakorlatilag eredménytől függetlenül bárkit felvesznek. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.