Izgultok, hogy 4,5-re vagy 3,6-ra megkapjátok-e a jobb jegyet a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.
Az idei nyári szünet egy héttel később kezdődik, sokakat már lezártak a tárgyakból, és az utolsó napokban csak kirándultak vagy filmet néztek a diákok. Azonban arra is volt példa, ahol az utolsó héten még dolgozatot írtak a tanulók, aminek az eredménye jó eséllyel csak az utolsó pillanatban derül majd ki, így elképzelhető, hogy a javításra már nem jut idő.
Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes, emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerekítik az év végi jegyét.
Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értésítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től.
Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy például hány jegyet kell szerezni a félévben vagy például milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket vagy a kiselőadásokat. Nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötös az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró hármas.
Arról nem is beszélve, hogy a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.
Fontos, hogy az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,
ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Hogy kötelező-e elmenni az évzáróra, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
