Budapest a 63. legjobb egyetemváros a világon

London letaszíthatatlan a trónjáról és továbbra is népszerűek az ázsiai metropoliszok. Bár a térségben Budapestet Prága és Varsó is megelőzi, a magyar főváros még így is olyan városokat utasított a háta mögé a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös legjobb egyetemvárosainak rangsorában, mint Athén, Valencia vagy Helsinki.

  • Székács Linda

Hét helyet javítva idén 63. lett Budapest a Quacquarelli Symond legjobb egyetemvárosainak 2025-ös listájában.

A kedden megjelent rangsorban a világ mintegy 150 egyetemvárosát rangsorolták, csak olyanokat azonban, amiknek a lakossága meghaladja a 250 ezer főt.

A rangsort többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az, hogy a város mennyire vonzó célpont a diákok számára, milyen helyezéseket értek el az ott található egyetemek a felsőoktatási rangsorokban, mennyire megfizethető, biztonságos, és mekkora a környezetszennyezés mértéke. De számít az is, hogy milyen lehetőségek vannak a végzettek számára, valamint hogy milyen arányban vannak a külföldről érkező hallgatók a városban.

Továbbra is London a legjobb egyetemváros

Anglia fővárosa, a közel 10 millió lakost számláló London 2018 óta letaszíthatatlan a legjobb egyetemvárosok rangsorának legelejéről. A városban 18 olyan egyetem található, amik rendre kiválóan szerepelnek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, köztük az idei QS rangsorban 2. helyezést elért Imperial College London és a 9. helyen szereplő UCL (University College London).

Bár megélhetés szempontjából kifejezetten drágának számít és a Brexit óta a tandíjak összege is emelkedett, a külföldi diákok számára továbbra is vonzó és kedvelt célpont, ahová nem csupán Európából, de Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is szívesen érkeznek.

Európai, ázsiai, ausztrál egyetemvárosok a top 10-ben

Az első helyen szereplő Londont tavalyhoz hasonlóan az idei QS rangsorban is a második helyen Tokió, a harmadik helyen pedig Szöul követi, míg München egy helyezést javítva idén a negyedik helyre került. Benne van még a top 10-ben az ausztráliai Melbourne és Sydney, továbbá

  • Párizs,
  • Zürich,
  • Berlin, és
  • Montréal.

Érdekesség, hogy amerikai egyetemváros idén nincs a tíz legjobb között. Az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvadnak is otthont adó Boston idén csak a lista 16. helyét szerezte meg, tavalyhoz képest több mint 3 ponttal és 6 helyezéssel romlott a teljesítménye.

Bécs és Prága is vonzóbb, mint Budapest

Bár tavalyhoz képest két helyezést rontott, még mindig a lista elején szerepel a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs, ami idén a rangsor 14. helyére került. Ezzel a németországi München után Bécs a kelet-közép európai térség legvonzóbb célpontja, ami sokkal megfizethetőbb, mint a lista elején szereplő metropoliszok, és a tandíjak is jóval olcsóbbak, mint Londonban, Tokióban vagy Szöulban.

De huszonhárom hellyel megelőzi a tavalyhoz képest hét helyezést javító, idén a 63. helyet megszerző Budapestet a cseh főváros, Prága (40), és öt hellyel jobban teljesített Lengyelország fővárosa, Varsó (58) is.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a középmezőnyben szereplő Budapest és a kelet-közép európai régió még így is olyan városokat utasította háta mögé, mint Helsinki, Oslo, Graz, Athén és Valencia.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.