Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
London letaszíthatatlan a trónjáról és továbbra is népszerűek az ázsiai metropoliszok. Bár a térségben Budapestet Prága és Varsó is megelőzi, a magyar főváros még így is olyan városokat utasított a háta mögé a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ös legjobb egyetemvárosainak rangsorában, mint Athén, Valencia vagy Helsinki.
Hét helyet javítva idén 63. lett Budapest a Quacquarelli Symond legjobb egyetemvárosainak 2025-ös listájában.
A kedden megjelent rangsorban a világ mintegy 150 egyetemvárosát rangsorolták, csak olyanokat azonban, amiknek a lakossága meghaladja a 250 ezer főt.
A rangsort többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az, hogy a város mennyire vonzó célpont a diákok számára, milyen helyezéseket értek el az ott található egyetemek a felsőoktatási rangsorokban, mennyire megfizethető, biztonságos, és mekkora a környezetszennyezés mértéke. De számít az is, hogy milyen lehetőségek vannak a végzettek számára, valamint hogy milyen arányban vannak a külföldről érkező hallgatók a városban.
Továbbra is London a legjobb egyetemváros
Anglia fővárosa, a közel 10 millió lakost számláló London 2018 óta letaszíthatatlan a legjobb egyetemvárosok rangsorának legelejéről. A városban 18 olyan egyetem található, amik rendre kiválóan szerepelnek a nemzetközi egyetemi rangsorokban, köztük az idei QS rangsorban 2. helyezést elért Imperial College London és a 9. helyen szereplő UCL (University College London).
Bár megélhetés szempontjából kifejezetten drágának számít és a Brexit óta a tandíjak összege is emelkedett, a külföldi diákok számára továbbra is vonzó és kedvelt célpont, ahová nem csupán Európából, de Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is szívesen érkeznek.
Európai, ázsiai, ausztrál egyetemvárosok a top 10-ben
Az első helyen szereplő Londont tavalyhoz hasonlóan az idei QS rangsorban is a második helyen Tokió, a harmadik helyen pedig Szöul követi, míg München egy helyezést javítva idén a negyedik helyre került. Benne van még a top 10-ben az ausztráliai Melbourne és Sydney, továbbá
Érdekesség, hogy amerikai egyetemváros idén nincs a tíz legjobb között. Az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvadnak is otthont adó Boston idén csak a lista 16. helyét szerezte meg, tavalyhoz képest több mint 3 ponttal és 6 helyezéssel romlott a teljesítménye.
Bécs és Prága is vonzóbb, mint Budapest
Bár tavalyhoz képest két helyezést rontott, még mindig a lista elején szerepel a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs, ami idén a rangsor 14. helyére került. Ezzel a németországi München után Bécs a kelet-közép európai térség legvonzóbb célpontja, ami sokkal megfizethetőbb, mint a lista elején szereplő metropoliszok, és a tandíjak is jóval olcsóbbak, mint Londonban, Tokióban vagy Szöulban.
De huszonhárom hellyel megelőzi a tavalyhoz képest hét helyezést javító, idén a 63. helyet megszerző Budapestet a cseh főváros, Prága (40), és öt hellyel jobban teljesített Lengyelország fővárosa, Varsó (58) is.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a középmezőnyben szereplő Budapest és a kelet-közép európai régió még így is olyan városokat utasította háta mögé, mint Helsinki, Oslo, Graz, Athén és Valencia.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.