Az oktatás minősége, a megélhetési költségek és a hallgatók kulturális- és társasági élete. Ilyen szempontok alapján állította össze a The Campus Advisor, hogy melyik tizenöt európai országban a legjobb egyetemistának lenni.
Az Egyesült Királyság, Németország és Írország - ezekben az országokban a legkiválóbb a felsőoktatás a The Campus Advisor februárban nyilvánosságra hozott rangsora szerint.
A felsőoktatással foglalkozó globális szervezet évről évre több különböző rangsort publikál többek között arról, hogy mik a legjobb egyetemvárosok a világon, hol a legjobb a felsőoktatás, és mik a legjobb egyetemek Európában vagy világszerte.
A februárban kiadott "15 legjobb európai ország felsőoktatás szempontjából" nevű rangsorukban olyan szempontok alapján értékelték az európai országokat, mint
Mindezek alapján az első helyre az Egyesült Királyság került. A rangsor összeállítói szerint Európában itt a legkiválóbb a felsőoktatás.
Az Egyesült Királyságot Németország követi, ahol kiváló a hallgatói- és társasélet, míg a harmadik helyre jutó Írország a kultúra és művészetek kategóriában teljesített a legjobban.
A lista negyedik helyére Svájc került a kiemelkedően színes diákfelhozatalával, amit Dánia követ a diplomás karrierlehetőségekkel.
A top 15-be belefért még;
Magyarország sajnos nem került be a listába, amit egyébként a jelenlegi egyetemi hallgatók véleménye alapján állítottak össze.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
