Az oktatás minősége, a megélhetési költségek és a hallgatók kulturális- és társasági élete. Ilyen szempontok alapján állította össze a The Campus Advisor, hogy melyik tizenöt európai országban a legjobb egyetemistának lenni.
Az Egyesült Királyság, Németország és Írország - ezekben az országokban a legkiválóbb a felsőoktatás a The Campus Advisor februárban nyilvánosságra hozott rangsora szerint.
A felsőoktatással foglalkozó globális szervezet évről évre több különböző rangsort publikál többek között arról, hogy mik a legjobb egyetemvárosok a világon, hol a legjobb a felsőoktatás, és mik a legjobb egyetemek Európában vagy világszerte.
A februárban kiadott "15 legjobb európai ország felsőoktatás szempontjából" nevű rangsorukban olyan szempontok alapján értékelték az európai országokat, mint
Mindezek alapján az első helyre az Egyesült Királyság került. A rangsor összeállítói szerint Európában itt a legkiválóbb a felsőoktatás.
Az Egyesült Királyságot Németország követi, ahol kiváló a hallgatói- és társasélet, míg a harmadik helyre jutó Írország a kultúra és művészetek kategóriában teljesített a legjobban.
A lista negyedik helyére Svájc került a kiemelkedően színes diákfelhozatalával, amit Dánia követ a diplomás karrierlehetőségekkel.
A top 15-be belefért még;
Magyarország sajnos nem került be a listába, amit egyébként a jelenlegi egyetemi hallgatók véleménye alapján állítottak össze.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
