Ezekben az európai országokban a legjobb egyetemistának lenni

Az oktatás minősége, a megélhetési költségek és a hallgatók kulturális- és társasági élete. Ilyen szempontok alapján állította össze a The Campus Advisor, hogy melyik tizenöt európai országban a legjobb egyetemistának lenni.

  • Székács Linda

Az Egyesült Királyság, Németország és Írország - ezekben az országokban a legkiválóbb a felsőoktatás a The Campus Advisor februárban nyilvánosságra hozott rangsora szerint.

A felsőoktatással foglalkozó globális szervezet évről évre több különböző rangsort publikál többek között arról, hogy mik a legjobb egyetemvárosok a világon, hol a legjobb a felsőoktatás, és mik a legjobb egyetemek Európában vagy világszerte.

A februárban kiadott "15 legjobb európai ország felsőoktatás szempontjából" nevű rangsorukban olyan szempontok alapján értékelték az európai országokat, mint

  • az oktatás minősége,
  • a megélhetési költségek,
  • a diplomás karrierlehetőségek,
  • a kulturális, művészeti, és egyéb kikapcsolódási lehetőségek,
  • továbbá a diákok sokszínűsége.

Mindezek alapján az első helyre az Egyesült Királyság került. A rangsor összeállítói szerint Európában itt a legkiválóbb a felsőoktatás.

Az Egyesült Királyságot Németország követi, ahol kiváló a hallgatói- és társasélet, míg a harmadik helyre jutó Írország a kultúra és művészetek kategóriában teljesített a legjobban.

A lista negyedik helyére Svájc került a kiemelkedően színes diákfelhozatalával, amit Dánia követ a diplomás karrierlehetőségekkel.

A top 15-be belefért még;

  • Hollandia,
  • Franciaország,
  • Csehország,
  • Ausztria,
  • Svédország,
  • Portugália,
  • Belgium,
  • Finnország,
  • Norvégia és
  • Spanyolország.

Magyarország sajnos nem került be a listába, amit egyébként a jelenlegi egyetemi hallgatók véleménye alapján állítottak össze.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.