Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Már távolinak tűnik az online oktatás, de a diákok minden évfolyamon rosszabbul teljesítettek matekból is a 2023-as kompetenciaméréseken, sikerült alulmúlni még az előző évi, amúgy sem túl izmos eredményt is.
Északkelet-Magyarország lemaradt matekból is
Matekból 6. évfolyamon 1475 képességpont (2022: 1493 képességpont) lett a tanulók átlageredménye. A legmagasabb pontot országosan a budapesti hatodikosok érték el 1533 képességponttal, második lett Vas vármegye 1517 képességponttal, míg a harmadik helyet Csongrád-Csanád vármegye szerezte meg 1512 képességponttal. A legrosszabb eredményt
vármegyében élő hatodik osztályosok érték el.
Matekból 8. évfolyamon 1586 képességpontos átlageredménye lett a tanulóknak, ami szintén alulmúlta a 2022-es 1602-es képességpontnyi átlageredményt.
Ha országos szinten vizsgáljuk az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a hatodikosokhoz hasonlóan a budapesti, a Vas illetve a Csongrád-Csanád vármegyében élő nyolcadikosok szerezték átlagosan a legtöbb pontot, míg a szabolcsi, nógrádi és borsodi diákok ebben a korcsoportban is az országos átlag alatt teljesítettek.
Ha csak egy kicsivel is, de a 10. évfolyamon is rosszabb eredmények születtek matekból, hiszen az országos átlag a 2022-es 1646-ról 1638 képességpontra csökkent. Országos szinten a legjobban a Győr-Moson-Sopron vármegyében tanuló tizedikesek teljesítettek, ugyanis átlagosan 1689 képességpontot szereztek, a második helyre Budapest (1673 képességpont), a harmadikra pedig Csongrád-Csanád vármegye (1669 képességpont) került, de Pest és Vas vármegye sem sokkal maradt le a képzeletbeli dobogóról. A lista végén most is borsodi (1570 képességpont) és a szabolcsi diákok (1568 képességpont) szerepeltek.
Összességében elmondható, hogy Budapest és Csongrád-Csanád vármegye mellett a Győr-Moson-Sopron illetve Vas vármegyében élők teljesítettek a legjobban matekból, az ország észak-keleti fele pedig a szövegértéshez hasonlóan, matekból is az átlag alatt teljesített.
Mi okozhatta a romlást?
Az Oktatási Hivatal szerint az romlás hátterében a koronavírus-járvány hosszú távú hatásai is állnak, hiszen mindegyik vizsgált évfolyamon volt 2020-ban és 2021-ben online oktatás, amelynek negatív hatása a hazai és a nemzetközi PISA-eredményeken is látszott. (A legutóbbi PISA-teszten a magyar diákok matematikából, 473 pontot értek el, ami az előző évekhez képest negatív rekord volt.)
A mostani kompetencia-eredményekre az is hatással lehetett, hogy a digitális átállást követően 2023-ban is jelentős változások történtek a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában és kiértékelésében.
Emellett azért azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon-jelentés szerint Magyarországon az egyik legnehezebb matematika- és természettudományos szakos tanárt találni, de sok pedagógus hiányzik a hátrányos helyzetű településekről is.
Ez pedig meglátszik a régiós matekos adatokon is, hiszen Borsodban 294, Szabolcsban pedig 208 hátrányos helyzetű település van, az itt lévő iskolákba pedig nem olyan könnyű matektanárt találni.
Arról nem beszélve, hogy a fővárosban és a nyugat-magyarországi, fejlettebb régiókban általában felszereltebbek az iskolák, emiatt a diákoknak kevésbé lehet idegen a digitális eszközök használata, míg Észak-Magyarországot továbbra is alacsony jövedelmű háztartások és a szegénység jellemzik, ahol nem feltétlen van minden házban laptop vagy számítógép.
Nő a különbség a lányok és a fiúk között matekból
Az adatok kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy a fiúk és a lányok matematikai eredményei között egyre nagyobb a szakadék. Míg hatodikban átlagosan csak 4 ponttal szereztek többet a fiúk, addig tizenegyedikben átlagosan 42 ponttal írtak többet. Ha összevetjük a 2022-es tizedikes eredményeket, akkor látható, hogy a fiúk a lányokhoz képest akkor még csak 23-mal több képességpontot szereztek, míg ez egy év múlva közel a duplájára emelkedett.
Ha szeretnétek megnézni, hogy az iskolátokban milyen voltak a 2023-as kompetenciamérés eredményei, akkor ezen az oldalon tehetitek meg.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.