Annak ellenére, hogy a magyar egyetemek pozíciója az elmúlt néhány évben folyamatosan romlott, idén három intézmény is jelentősen javított a Quacquarelli Symonds 2025-ös globális egyetemi rangsorában tavalyhoz képest.

A június 4-én nyilvánosságra hozott egyetemi rangsorban mintegy 5600 felsőoktatási intézmény adatait megvizsgálva állították össze a világ 1500 legjobb egyetemének listáját. Olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az intézmények akadémiai elismertsége, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, a külföldi hallgatók száma, a munkavállalók elégedettsége, a nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek indikátora és a fenntarthatóság.

A QS rangsorába végül összesen tizenegy magyar intézmény került be, amik közül a három legjobb helyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem érte el.

Ez önmagában nem meglepő, hiszen ezek az intézmények szerepelnek a hazai egyetemi rangsorok élén is, és rendszerint más nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is megelőzik a többi magyar egyetemet.

Hatalmasat ugrottak előre a rangsorban

Ami viszont a korábbi évek teljesítményéhez képest szembetűnő, hogy idén az ELTE mintegy 130 helyet javítva a tavalyi 701-710. helyről az 564. helyre került. A tavaly legjobb helyezést elért Szegedi Tudományegyetem a 601-610. helyről az idei lista 570. helyére került, a Debreceni Egyetem pedig szintén száznál is több helyezést javított és 574. lett a 2025-ös nemzetközi rangsorban, míg tavaly még a 671-680. helyen szerepelt. De javított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is; a tavalyi 741-750. helyéről idén a 721-730. szakaszba került.

Mindez azért is érdekes, mert az említett négy egyetem közül kettő modellváltott, kettő pedig jelentős pénzügyi gondokkal küszködő, még állami kézben lévő felsőoktatási intézmény.

Ezek azért fontos szempontok, mert a rangsor összeállításakor az egyik leglényegesebb indikátor a publikáció, vagyis az egyetemeken zajló tudományos kutatások, illetve a citáció, vagyis a tudományos munkák idézettsége. Ezek megvalósulásához elengedhetetlen a kutatások pénzügyi támogatása.

Ugyanakkor a kutatások és publikációk megvalósulására negatív hatással lehetnek az állami egyetemek esetében a súlyos pénzügyi gondok, illetve, hogy a modellváltott egyetemeket 2023 elején az Európai Unió összeférhetetlenségre hivatkozva nem csupán az Erasmus+ programból zárta ki, hanem az oktatói mobilitást biztosító kutatási és innovációs programjából, a Horizont Európából is. Ennek ellenére a szegedi és a debreceni is jobban teljesített tavalyhoz képest.

Még nem látszódik a modellváltás

Fábri György, a HVG rangsorainak összeállítója és az ELTE egyetemi docense szerint ennek az az oka, hogy a kutatásokra vonatkozó indikátorban egy "korábbi időablakot" néznek a rangsor szerkesztői. Mivel egy tanulmány megszületése akár több év is lehet, az idei rangsor összeállítása során valószínűsíthető, hogy a szakemberek nem a jelenlegi helyzetet vették figyelembe, hanem legalább az egy évvel korábban megjelent publikációkat. Ezek a megjelenést megelőzően 2-3 évnyi kutatómunkát vettek igénybe.

A citációs indikátor esetében pedig szerinte érdemes megjegyezni, hogy akár évekbe is telhet, mire egy tanulmány annyira ismertté válik, hogy azokat mások is elkezdik idézni.

Az intézmények jelenlegi anyagi helyzete, továbbá a modellváltás és a Horizont Európa programból való kizárás hatásai tehát a szakember szerint a napokban megjelent friss rangsorban egyelőre nem mutatkoznak meg. Ez ugyanakkor önmagában még nem elég ahhoz, hogy egy intézmény megtartsa a pozícióját, vagy 100-130 helyet javítson.

Elégedett munkáltatók

A szakember szerint - aki az indikátorok részletes eredményeit is megkapta - javulás legfőképp az úgynevezett "alkalmazói reputáció", a foglalkoztatottságot mérő szempont és a fenntarthatóság területén fedezhető fel.

Míg ugyanis a magyar intézmények akadémiai reputációja, továbbá a hallgatók és oktatók aránya nem változott, vagy éppenséggel még romlott is a tavalyi adatokhoz képest, a munkáltatói, vagy alkalmazói reputáció területén elért pontszám jelentősen nőtt. Ez az indikátor röviden összefoglalva arra vonatkozik, hogy a munkáltatók mennyire elégedettek a náluk dolgozó szakemberekkel, és hogy melyik intézményekből vesznek fel szívesen új munkavállalókat.

Ennek felmérése általában egy kérdőív kitöltésével történik, amit cégeknek, vállalatoknak küldenek.

"Ezzel kapcsolatban én azt szoktam javasolni az egyetemeknek, hogy lépjenek kapcsolatba a náluk végzett hallgatókkal, díszdoktorokkal és hívják fel a figyelmüket arra, hogy ha kapnak egy ilyen kérdőívet, abban jelöljék meg az intézményüket"

- mondta az Eduline-nak Fábri György.

Jelentősen javítottak ugyanakkor az egyetemek a végzettek foglalkoztatottságát mérő indikátorban is. Ebben az alrangsorban Fábri György szerint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest 50 helyezést javítva a 198. helyre került, a pontszáma pedig megduplázódott. De még ennél is nagyobb az előrelépése a fenntarthatósági indikátorban, amit először a tavalyi egyetemi rangsor összeállításakor mértek, és aminek az eredményeihez képest az ELTE idén meghatszorozta a pontszámát; így a 667. helyről a 258. helyre került.

"Én ennek tudom be ezt a nagy előrelépést" - véli a szakember, aki szerint ebben a rangsorban tulajdonképpen azt pontozzák, hogy mennyire működik fenntarthatóan egy egyetemen, milyen lépéseket tesznek különböző társadalmi ügyekben, milyen a szociális felelősségvállalásuk és a hallgatók életminősége.

Fábri szerint ez egy nehezen számosítható mérőszám, aminek bevezetését számos szakember kifogásolta is, ugyanakkor - mint látható - a globális rangsor alakulására a fenntarthatósági részrangsor jelentős hatással van.

Tanácsok, sok pénzért

Ahogy arról áprilisban beszámoltunk, a Kulturális és Innovációs Minisztérium több nemzetközi egyetemi rangsort összeállító céggel - köztük a Quacquarelli Symonds-szal is - megállapodást kötött, amelynek értelmében a vállalatok a jövőben nem csupán rangsorolják a magyar egyetemeket, de részletes elemzést is készítenek róluk és tanácsot adnak nekik, hogy hogyan tudnának a rangsorokban előrébb lépni.

A megállapodásra a külföldi sajtó is felkapta a fejét, ugyanakkor Fábri György szerint ez egyáltalán nem példátlan intézkedés. Oroszországban például az elmúlt évtizedben körülbelül hárommillió eurót költöttek az egyetemek ilyen megállapodásokon belül tanácsokra a rangsorokat összeállító vállalatoktól, bár az elért helyezéseiken ez a szakember szerint nem nagyon látszódik.

Fábri György szerint ugyanakkor abban, hogy a QS rangsorában idén az említett négy magyar egyetem az elmúlt évek legjobb teljesítményét hozta, ennek a megállapodásnak egyelőre nincs szerepe. Még akkor sem, ha ez a jelentős javulás a megállapodás megkötése után mindössze néhány hónappal született.