A THE már nemcsak rangsorolja, hanem részletes elemzést is készít a magyar egyetemekről

A cél az, hogy magyar egyetem is bekerüljön a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé.

Hosszú távú partnerséget kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Times Higher Education (THE), a világ felsőoktatási intézményeit elemző intézete. Az MTI-hez eljuttatott közleményből kiderül, hogy a megállapodás értelmében a THE részletes elemzést készít a magyar felsőoktatási intézmények helyzetéről: megvizsgálja azok jelenlegi teljesítményét, viszonyítva a regionális és globális szereplőkéhez.

Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár kiemelte, hogy már tizenegy magyar egyetem már szerepel a THE World University Rankings rangsorában, pár évvel ezelőtt még csak hét volt.

"A célunk az, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a világ 100 legjobbja között, és legalább 3 magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. Magyarország már most jelentős szerepet tölt be az európai felsőoktatási térben, intézményeink THE-ranglistán elért teljesítményével arra számítunk, hogy még több figyelmet kapunk majd a világ tudományos és egyetemista közösségétől."

- fejtette ki Hankó.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a Times Higher Education (THE) 2024-es világranglistájának első 1000 helyére csak három magyar egyetem fért be. A hazai felsőoktatási intézmények közül a legjobb Semmelweis Egyetem lett, ugyanis a 251-300. helyet szerezte meg. A Debreceni Egyetem a 601-800. helyen, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801-1000. helyen végzett.

Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy az, hogy a magyar egyetemek a 600-800. helyen szerepelnek (a Semmelweis Egyetemet leszámítva) a globális rangsorokban nem akkora probléma. Azonban az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt években szépen lassan elkezdtek visszacsúszni.

Ebben a kutató szerint közrejátszott, hogy az utóbbi néhány évet leszámítva a 2010-es évek közepén csökkent a kutatások finanszírozása, így kevesebb publikáció jelent meg, és a nemzetközi kapcsolatok sem fejlődtek annyira, mint például a régió más országaiban.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.