Friss QS-rangsor: ezen a képzési területen magyar egyetem is bekerült a legjobb 25-be

A Liszt Ferenc Zeneakadémia az első 15-ben, míg az ELTE több képzési területen is Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb egyetemei közé. A Semmelweis egy kicsit lejjebb csúszott a QS képzésterületi rangsorában.

Április 10-én hozta nyilvánosságra 2024-es képzésterületi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amelynek során csaknem 100 ország 1559 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelték öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen.

A vizsgált területek közé a zene is bekerült, emellett idén az adattudomány és a mesterséges intelligencia szakterületén is jóval több felsőoktatási intézményt rangsoroltak.

Az értékelés során figyelembe vették az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.

Az öt nagy tudományterület közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyre került a világranglistán. Az 55 szűkebb szakterületet közül az ELTE 10-ben (nyelvészet, pszichológia, régészet, geológia, geofizika, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom, neveléstudomány, jog) Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé.

A legjobb helyezést elérő magyar egyetem a Liszt Ferenc Zeneakadémia lett, amely előadó-művészet kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után idén a 22. helyet szerezte meg.

A tudományterületenkénti eredményeket az alábbiakban tudjátok megnézni:

Bölcsészettudományok

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 221. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 451-500. hely

Műszaki képzés

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 243. hely

Orvostudományok

  • Semmelweis Egyetem: 281. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-450. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-450. hely

Természettudományok

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 377. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 451-500. hely

Társadalom-és gazdaságtudományok

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 389. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 401-450. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 501-550. hely

A Semmelweis Egyetem is ha nem is sokkal, de a 201-250. helyről idén egy kicsit hátrébb, a 281. helyre csúszott.

 

    Hozzászólások

    Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

    A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

    Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

    A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

    „Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

    Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.