Friss QS-rangsor: ezen a képzési területen magyar egyetem is bekerült a legjobb 25-be

A Liszt Ferenc Zeneakadémia az első 15-ben, míg az ELTE több képzési területen is Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb egyetemei közé. A Semmelweis egy kicsit lejjebb csúszott a QS képzésterületi rangsorában.

Április 10-én hozta nyilvánosságra 2024-es képzésterületi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amelynek során csaknem 100 ország 1559 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelték öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen.

A vizsgált területek közé a zene is bekerült, emellett idén az adattudomány és a mesterséges intelligencia szakterületén is jóval több felsőoktatási intézményt rangsoroltak.

Az értékelés során figyelembe vették az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, a munkáltatói véleményeket, az intézmény hírnevét a tudományos szférában, de a nemzetközi diákok számát és az oktatók minősítését is.

Az öt nagy tudományterület közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyre került a világranglistán. Az 55 szűkebb szakterületet közül az ELTE 10-ben (nyelvészet, pszichológia, régészet, geológia, geofizika, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom, neveléstudomány, jog) Magyarországról egyedüliként került be a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé.

A legjobb helyezést elérő magyar egyetem a Liszt Ferenc Zeneakadémia lett, amely előadó-művészet kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után idén a 22. helyet szerezte meg.

A tudományterületenkénti eredményeket az alábbiakban tudjátok megnézni:

Bölcsészettudományok

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 221. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 451-500. hely

Műszaki képzés

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 243. hely

Orvostudományok

  • Semmelweis Egyetem: 281. hely
  • Debreceni Egyetem: 401-450. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-450. hely

Természettudományok

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 377. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 451-500. hely

Társadalom-és gazdaságtudományok

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 389. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 401-450. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 501-550. hely

A Semmelweis Egyetem is ha nem is sokkal, de a 201-250. helyről idén egy kicsit hátrébb, a 281. helyre csúszott.

 

    Hozzászólások

    Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

    Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

    Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

    Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.