Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.
Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?
A friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.
Néhány nappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet, hogy két holland egyetemen sem fogadják el a magyar diákok szakgimnáziumban vagy technikumban szerzett érettségijét, csak a gimnáziumit. Hogy ennek mi az oka, és milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a holland felsőoktatásba jelentkeznek, arról Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.
Így változik a magyarérettségi 2024-ben
Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.
Mutatjuk, hogyan változik a középszintű magyarérettségi 2024-ben.
Kettészakítaná a magyar társadalmat az állami iskolák tömeges fenntartóváltása
Nemrég kiderült, hogy február végére mintegy 60 iskoláért jelentkeztek egyetemek fenntartó alapítványai, illetve egyházak a Belügyminisztériumnál. Ha megvalósulna az állami köznevelési intézmények tömeges fenntartóváltása, akkor ez a folyamat növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű diákok is.
Egyetem után: akár 11 ezer forintot is kellhet fizetnetek, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok
Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
