A hét hírei: több mint 120 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, súlyos következményekkel járna az állami iskolák fenntartóváltása

Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.

Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?

A friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.

A felvételi rendszert a saját diákjaikra szabják – ezért nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland egyetemek

Néhány nappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet, hogy két holland egyetemen sem fogadják el a magyar diákok szakgimnáziumban vagy technikumban szerzett érettségijét, csak a gimnáziumit. Hogy ennek mi az oka, és milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a holland felsőoktatásba jelentkeznek, arról Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.

Így változik a magyarérettségi 2024-ben

Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

Mutatjuk, hogyan változik a középszintű magyarérettségi 2024-ben.

Kettészakítaná a magyar társadalmat az állami iskolák tömeges fenntartóváltása

Nemrég kiderült, hogy február végére mintegy 60 iskoláért jelentkeztek egyetemek fenntartó alapítványai, illetve egyházak a Belügyminisztériumnál. Ha megvalósulna az állami köznevelési intézmények tömeges fenntartóváltása, akkor ez a folyamat növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű diákok is.

Egyetem után: akár 11 ezer forintot is kellhet fizetnetek, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok

Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.