Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.
Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?
A friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.
Néhány nappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet, hogy két holland egyetemen sem fogadják el a magyar diákok szakgimnáziumban vagy technikumban szerzett érettségijét, csak a gimnáziumit. Hogy ennek mi az oka, és milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a holland felsőoktatásba jelentkeznek, arról Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.
Így változik a magyarérettségi 2024-ben
Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.
Mutatjuk, hogyan változik a középszintű magyarérettségi 2024-ben.
Kettészakítaná a magyar társadalmat az állami iskolák tömeges fenntartóváltása
Nemrég kiderült, hogy február végére mintegy 60 iskoláért jelentkeztek egyetemek fenntartó alapítványai, illetve egyházak a Belügyminisztériumnál. Ha megvalósulna az állami köznevelési intézmények tömeges fenntartóváltása, akkor ez a folyamat növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű diákok is.
Egyetem után: akár 11 ezer forintot is kellhet fizetnetek, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok
Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
