A hét hírei: több mint 120 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, súlyos következményekkel járna az állami iskolák fenntartóváltása

Utánajártunk miért nem mehetnek a magyar szakképzésben érettségizett diákok a holland egyetemekre. Mutatjuk, hogyan változik idén a magyar érettségi – ezek voltak a hét legfontosabb történései.

Mennyire használható az egyetem alatt elsajátított tudás a gyakorlatban?

A friss diplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.

A felvételi rendszert a saját diákjaikra szabják – ezért nem fogadják el a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét a holland egyetemek

Néhány nappal ezelőtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hívta fel arra a figyelmet, hogy két holland egyetemen sem fogadják el a magyar diákok szakgimnáziumban vagy technikumban szerzett érettségijét, csak a gimnáziumit. Hogy ennek mi az oka, és milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a holland felsőoktatásba jelentkeznek, arról Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.

Így változik a magyarérettségi 2024-ben

Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

Mutatjuk, hogyan változik a középszintű magyarérettségi 2024-ben.

Kettészakítaná a magyar társadalmat az állami iskolák tömeges fenntartóváltása

Nemrég kiderült, hogy február végére mintegy 60 iskoláért jelentkeztek egyetemek fenntartó alapítványai, illetve egyházak a Belügyminisztériumnál. Ha megvalósulna az állami köznevelési intézmények tömeges fenntartóváltása, akkor ez a folyamat növelné a szegregációt, megszűnne a kötelező felvételi körzet és rosszabb helyzetbe kerülnének a sajátos nevelési igényű diákok is.

Egyetem után: akár 11 ezer forintot is kellhet fizetnetek, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok

Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.