A hét hírei: megírták a diákok a középiskolai központi írásbelit, az Erasmus helyett elindult a Pannónia program

Szombaton megírták a diákok a központi írásbelit, újra tanulhatnak külföldön azok a diákok, akiknek az egyetemeiket a modellváltást követően kizárták az Erasmus+ és a Horizont Európa programból. A sztrájktárgyaláson és az év első kormányinfóján is újabb információkat tudtunk meg a pedagógusok béremeléséről. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

Amerika, Kanada, Szíria vagy Nigéria - elindult a jelentkezés a kormány új, Erasmust helyettesítő ösztöndíjprogramjára

Egy évvel ezelőtt sokkolta az egyetemi polgárokat az a hír, ami szerint az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta huszonegy, korábban modellváltáson átesett magyar egyetem külföldi mobilitási programjának, vagyis az Erasmus+ és a Horizont Európa programnak a támogatásait.

Mivel még nem sikerült megegyeznie a magyar kormánynak az Európai Biztossággal, ezért egy új csereprogramot vezetnek be. Január 15-től január 29-ig pályázhatnak a modellváltáson átesett, az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt egyetemek a kormány új, külföldi mobilitást támogató Pannónia Ösztöndíjprogramjára.

 

Lehetséges, hogy kihagyják az igazgatókat véleményét az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének kidolgozásából.

Érettségi felkészítők: akár 80 ezer forintba is kerülhetnek tárgyanként

A kötelező érettségi tantárgyakon kívül számos másik tárgyból is elérhetőek tanfolyamok személyes és online formában egyaránt. Azonban mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki érettségi felkészítőre szeretne jelentkezni.

A képzések akár több száz ezer forintba is kerülhetnek, de a választékra legalább nem lehet panasz.

Találtunk olyan kurzust is, amelyik a kevésbé jó eredményeket elérő diákoknak igyekszik segíteni. Lehetőségetek van olyan online matematikai érettségi felkészítőre jelentkezni, ami a 3-as és 4-es jegy elérésére készít fel, de olyan is van, ahol a kettes megszerzése a cél.

 

Felvételi 2024: ezek a pontszámítási szabályok a Széchenyi István Egyetemen

2024-ben változik a felvételi pontszámítás: a pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis

  • 200 pontot továbbra is a tanulmányi eredmények,
  • 200 pontot az érettségi eredmények,
  • 100 pontot pedig az intézményi pontok (korábban többletpontok) adják.

Cikkünkben megnézhetitek, hogy mire ad pluszpontot a Széchenyi István Egyetem.

Intézményi pontok számítása 2024

 

Sztrájktárgyalás: jogszabályban rögzítik, hogy nem lehet a pedagógusok bérét negatív irányba befolyásolni

Szerda délután ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

 

Miért csúsztak vissza a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban?

THE, QS, CWU - csak néhány egyetemi rangsor, ami a világ legjobb felsőoktatási intézményeit listázza különféle szempontok alapján. Általánosságban elmondható, hogy ezekben a rangsorokban a magyar egyetemek általában a 600 – 1000. helyen között szerepelnek, és az utóbbi években egyre inkább csúsznak vissza.

 

 

Kormányinfó: 2026-ra átlagosan 880 ezer forint lesz a pedagógusok bére

Az év első kormányinfója rögtön a pedagógusbérek emelésével kapcsolatos információkkal indult, ahol a miniszter elmondta, hogy a kormány álláspontja mindig is az volt, hogy a pedagógusok megbecsültsége elmarad a kívánatostól, de a mostani magas infláció és nehéz költségvetési helyzet miatt ehhez szükség volt az uniós forrásokra.

 

Központi felvételi: miért annyira nehéz jól megírni?

Több, mint 72 ezer diák írta meg szombaton a központi írásbelit, köztük 55 ezer nyolcadikos, több mint 10 ezer hatodikos és közel 7 ezer negyedikes. A középiskolát szeptemberben ennél persze jóval többen kezdik, de magyarból és matekból a vizsgát csak annak kell megírnia, aki olyan gimnáziumba, technikumba, vagy szakgimnáziumba készül, ahol ez a felvételi követelmény része.

Sok múlik azon, hogyan teljesítenek a diákok ezen a felmérésen. Ennek ellenére 2023-ban matekból a nyolcadikosok közül, ha valaki már az 50-ből 22 pontot írt a központi felvételin, már jobban teljesített, mint az átlag. Magyarból sem volt sokkal jobb a helyzet. Utánajártunk, miért nehéz magas pontszámot elérni az írásbelin.

 

Nem, nem múlik „minden” a középiskolai felvételin

A központi írásbelit szombaton írták a negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok, akik olyan középiskolában szeretnének ősztől tanulni. Hiába vannak túl a nehezén a felvételizők, továbbra is komoly stressznek vannak kitéve. Életükben előszőr álltak komoly vizsgahelyzet előtt és mindenki azt sulykolja beléjük, hogy az ott elért teljesítményükön múlik minden.

Fontos azonban észben tartani, hogy a riogatásokkal ellentétben akkor sem lesz senki utcaseprő, ha a felvételi vizsgán rosszul teljesít, és nem kell mindenkinek „versenyistállónak” is nevezett topgimnáziumban végezni ahhoz, hogy sikeres felnőtt legyen belőle.

Császár Gabriella pályaválasztási tanácsadóval beszélgettünk, és kitárgyaltuk, hogy mi történik, ha a felvételiző nem jut be az "álomiskolába".

 

Itt a hivatalos rendelet: most már biztos, hogy a teljesítményértékelés miatt nem csökkenhet a pedagógusok fizetése

A szakmai és társadalmi egyeztetések lezárását követően a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. Ennek megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához.

A tárca tájékoztatása szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.