Az eddigi információk szerint a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is joguk lenne beleszólni, hogy milyen arányban részesüljenek a pedagógusok a megígért 32,2 százalékos fizetésemelésből. Ebből lehet, hogy végül mégis kimaradnak.
Mégsem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok béremelésének arányáról – értesült a hírről a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás nemrég arról számolt be a Belügyminisztériumban lezajlott sztrájkbizottsági egyeztetést követően, hogy a tankerületi központok mellett az intézményvezetőknek is lesz szerepük a bérek pontos megállapításában. Ez azonban már nem tűnik olyan biztosnak, miután egy fővárosi iskolaigazgató felkereste a Népszavát és kiderült, hogy bár a tankerületi központ nemrég egyeztetésre hívta az intézményvezetőket, a megbeszélés végül elmaradt.
Ezt követően arról tájékoztatták őket, hogy
a tanárok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki, az igazgatóknak pedig mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
Mindennek január 22-éig kell megtörténnie.
További információkért a lap felkereste a Klebelsberg Központot, ahol csak annyit közöltek: „tudomásuk szerint az új életpályamodell-törvényhez kapcsolódó részletszabályok kidolgozása egyelőre folyamatban van.”
Az általuk említett részletszabályokra azért lenne szükség, mert a 32,2 százalékos emelés nem az egyes pedagógusok bérére, hanem a fenntartók számára rendelkezésre álló bértömegre vonatkozik. Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy az ígért béremelést a tanárok között nem egyenlő arányban fogják kiosztani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
