Az új pedagóguséletpálya-törvény (státusztörvény) jogilag lehetőséget ad arra, hogy a felálló tanárok óraadóként tovább taníthassanak. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg.
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, feláll, és nem él a lehetőséggel. A felmondott pedagógusoknak az őszi szünet után már nem kell bejárniuk az iskolába, a fizetésüket még kapják, de novemberben a státusztörvény szerint már nem kell dolgozniuk.
(Hogy ez milyen problémát okoz az iskolában, arról ebben a cikkünkben írtunk.) A távozóknak november 30-án szűnik meg a jogviszonya, utána pedig legfeljebb három hónapnyi végkielégítésre jogosultak.
Státusztörvény: az óraadókra nem vonatkozik
Ez viszont nem azt jelenti, hogy a felállt pedagógusok később ne vállalhatnának munkát iskolában. Az egyik pedagóguscsoportból például kiderült, hogy volt olyan tankerület, ahol anonim kérdőívet kellett kitöltenie a távozóknak. Ebben például arra voltak kíváncsiak, hogy a felmondott pedagógus a későbbiekben szeretne-e dolgozni a köznevelésben vagy a szakképzésben.
Azonban nem árt tudni, hogy aki november 30-a utáni 90 napban új köznevelési jogviszonyt létesít, annak a végkielégítést vagy ennek legalább egy részét vissza kell fizetnie. Számukra jogi kiskapu lehet az óraadói jogviszony, hiszen az iskolai óraadókra ugyanis nem vonatkozik a státusztörvény, ők megbízási szerződés keretében dolgozhatnak.
Nincs fizetett szabadság
Az Európai Bizottság a magyarországi pedagógusok munkakörülményeire vonatkozó leírása szerint az óraadói státusz általában egy évre vagy rövidebb időre szóló megbízási szerződéssel jár. Bár az ilyen formában alkalmazott pedagógusok egyes juttatásoktól elesnek – többek között a fizetett szabadságtól, a jutalomtól és a végkielégítéstől is, viszont cserébe az óradónak csak azokat a tanórákat, foglalkozásokat kötelező megtartania, amely a szerződésében szerepel.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Eduline-nak azt mondta, hogy ugyan jogilag lehetséges, hogy a felmondó pedagógusokat óraadóként tovább foglalkoztassák, a gyakorlatban azonban ez nem feltétlen valósul meg.
„ Két olyan esetről tudunk, amikor a pedagógus nem fogadta el a jogállásváltozást, ezért felmondott, majd megkapta a végkielégítését. Utána jelezte, hogy ugyanabban az intézményben óraadóként dolgozna tovább, amit az adott tankerület nem engedélyezett”
- fejtette ki Totyik Tamás.
Tovább nőhet a tanárhiány
Egy általunk megkérdezett iskolaigazgató szerint a tanárhiányt januártól csak fokozhatja, hogy azokat az óraadó tanárokat is el kell bocsátani, akik pedagógiai végzettség nélkül tartottak órákat. Például jövőre nem lehet alkalmazni informatikust, aki a főállása mellett társadalmi felelősségvállalásból tartja meg a digitális kultúrát. Ugyanakkor az igazgató tud olyan óraadóról, aki pedagógiai végzettség nélkül mérnöki diplomával heti 30 tanórát tart több különböző intézményben óránként bruttó 4500 forintért.
Fontos megjegyezni, hogy az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki tanítson. Januártól az óraadástól függetlenül természettudományos területen csak akkor lehet majd tanítani, ha valaki vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. Aki ennek nem tesz eleget vagy nem vállalja, azt hivatalosan is el kell majd bocsátani.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
