Hamarosan kezdetét veszi az új tanév, végre meg is jelent a 2023/2024-es tanév rendje, emellett lezárult a Zeneakadémia rektori pályázata, és Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány. Összeszedtük a hét legfontosabb történéseit.
Hosszú várakozás után megérkezett a hivatalos tanév rendje
A 2023/24-es tanév első tanítási napja 2023. szeptember 1. (péntek), az utolsó tanítási napja pedig 2024. június 21. (péntek) lesz. A végzős középiskolásoknak 2024. május 3-án (pénteken) ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2024. május 31-én (pénteken) kell utoljára menni. A tanítási szünetek, országos mérések, érettségik dátumait innen éritek el.
Gulyás Gergely szerint nincs tanárhiány
Mert 2001 óta nem csökkent jelentősen a tanárok száma, a diákoké viszont igen, így több tanár jut egy gyerekre, mint húsz éve. Azt ugyanakkor elismerte, hogy természettudományos tárgyakat és idegen nyelveket tanító pedagógusokat nehéz találni.
Huszonnégy településen állította le az iskolafejlesztéseket a kormány
Ezeken a településeken régóta jelent komoly problémát, hogy a Budapestről kiköltözők nagy száma miatt rendkívül zsúfoltak a nevelési-oktartási intézmények. Volt, ahol a rezsicsökkentés megvédésével és a honvédelmi célok teljesítésével indokolták a projekt felfüggesztését.
Alternatív formában szervezi meg a Nemzeti Választási Iroda által elutasított népszavazását az Egységes Diákfront és az aHang
Október 23. és 30. között országos, alternatív népszavazást tart az Egységes Diákfront. Az alternatív nészavazás előzménye, hogy a 2023. május 3-i tüntetésen maszkot viselő diákok bejelentették, hogy egy hét kérdésből álló népszavazási kezdeményezést nyújtottak be.
A népszavazás során a diákok arról szerették volna megkérdezni a magyar állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy mondjon le Pintér Sándor, töröljék el a státusztörvényt, a köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki, legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban, töröljék el a sztrájktörvényt, hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot, és 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenkét emeljék a fizetést az inflációhoz mérten. A kérdéseket az egyértelműségükre és a hosszúságukra hivatkozva a Nemzeti Választási Iroda elutasította, a Kúriánál történt fellebbezés eredményére pedig hónapokat kell várni, ezért hivatalos népszavazás helyett az aHang lapunknak küldött közleménye szerint az EDF alternatív népszavazást kezdeményez.
Augusztus 22-től szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségi vizsgákra, amik a 2023/24-es tanév rendje szerint idén október 13-án a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődnek. Az írásbelik október 27-ig tartanak majd, az emelt szintű szóbeli vizsgák november 9-13., a középszintű szóbelik pedig november 20-24. között lesznek.
Félévkezdés, szünetek, vizsgaidőszak – mutatjuk az őszi egyetemi félév legfontosabb dátumait
Bár a közoktatás tanév rendje még nem elérhető, viszont a felsőoktatásban már tudni lehet a fontosabb dátumokat. Megnéztük, hogy a nagyobb egyetemeken milyen lesz az őszi félév; meddig tart a szorgalmi időszak, mikor kezdődnek a vizsgák, és lesznek-e szünetek. Innen érhetitek el a teljes cikket.
Lezárult a Zeneakadémia rektori pályázata, öten biztosan jelentkeztek rá
„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje a meghirdetéstől számított 30. napon, 2023. augusztus 21-én 23:59 perckor lejárt. Jelenleg öt pályázó személye ismert” – kezdődik a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerdai közleménye. Fel is sorolják a nevüket: Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László, Tóth Péter. Kutnyánszky neve azért érdekes a listán, mert bár ő lenne az intézmény jelöltje, a másodjára kiírt feltételeknek sem felel meg. Végül úgy tudni, az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt régi pályázatra jelentkezett, így kérdéses volt, érvényesnek fogadják-e el a pályázatát. A zeneszerző Tóth Pétert is elmondása alapján sokan megkeresték az intézményből, hogy jelentkezzen, elsősorban Keller kihívójaként.
Közel 70 ezer forint is lehet, de a drágulásnak még mindig nincs vége: Ilyen árakon szerezhettek nyelvvizsgát idén ősszel
Többször is beszámoltunk már róla, hogy az elmúlt 1-1,5 évben drasztikusan nagyot drágultak a nyelvvizsgák árai. Az első áremelésre jellemzően 2022 júliusában került sor, akkor a katatörvény miatt, ami többnyire vizsgánként néhány ezer forintot jelentett. Ezt követte a "rezsipánik", ami miatt az őszi/téli hónapokban a központok többsége ismét áremelésre kényszerült, 2023 tavaszán pedig az infláció tolta még feljebb az árakat, így azok egy év alatt körülbelül 43 százalékkal emelkedtek. A teljes cikket itt találjátok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
