Huszonnégy településen állította le az iskolafejlesztéseket a kormány

Ezeken a településeken régóta jelent komoly problémát, hogy a Budapestről kiköltözők nagy száma miatt rendkívül zsúfoltak a nevelési-oktartási intézmények. Volt, ahol a rezsicsökkentés megvédésével és a honvédelmi célok teljesítésével indokolták a projekt felfüggesztését.

  • Tornyos Kata

Huszonnégy településen több mint kétszázhúsz tanterem, illetve óvodai csoportszoba, tanuszodák, tornatermek, amelyek több ezer gyerek számára javították volna a tanulási lehetőségeket – ezek is rajta vannak a kormány által egyik pillanatról a másikra megszüntetett beruházások listáján – írta meg a Szabad Európa. Összesen 270 állami beruházást függesztett fel a kormány, az „ideiglenesen” leállított építkezések, fejlesztések között a legtöbb egészségügyi és sportcélú, közlekedési, illetve oktatási volt.

Csömörön például egy teljesen új, 16 osztályos iskolát vettek el az önkormányzattól, pedig jelenleg a helyhiány miatt csak úgy férnek el a diákok, hogy két konténertanteremben és a sportcsarnokban is tanulnak. Szadán egy nyolctantermes iskola berúházását fújták le. Tavaly év elején még úgy tűnt, megépülhet az új szadai általános iskola, miután sikeresen lezajlott a közbeszerzési eljárás a 3,7 milliárdos beruházásra. „Aztán néhány hónappal később mindez semmissé vált: a lebonyolítást felügyelő állami szervezet a rezsicsökkentés megvédésével és a honvédelmi célok teljesítésével indokolta a projekt felfüggesztését. A tervezési és kivitelezési szerződést nem léptette hatályba, a címzett támogatás pedig maradt az állami költségvetésben” – fogalmazott a polgármester.

A kormány nem kommunikált az ügyben az érintett önkormányzatokkal, akik így azt sem tudják, hogy a jövőben még megépülnek-e a tervezett fejlesztések.

A lap összegyűjtötte az elmaradó beruházások listáját:

  • Arló: A típusú tornaterem
  • Csömör: új 16 osztályos iskola építése
  • Délegyháza: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Diósd: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Dunaharaszti: 24 osztályos iskola építése
  • Dunakeszi: Alapfokú Művészeti Iskola megépítése
  • Dunavarsány: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Göd: Iskolafejlesztés
  • Gyömrő: Iskolabővítés 16 tanteremmel
  • Inárcs: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Kismaros: Iskolabővítés 16 tanteremmel
  • Kistarcsa: 16 osztályos iskola építése
  • Nagykovácsi: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Őrbottyán: Iskolabővítés 24 tanteremmel
  • Paks: II. Rákóczi Ferenc iskola fejlesztése
  • Pécel: Óvodafejlesztés
  • Szada: 8 tantermes új iskola építése
  • Szigethalom: Iskolabővítés 16 tanteremmel
  • Sződ: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Tahitótfalu: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Tamási: Tanuszoda építése
  • Tiszavasvári: Tanuszoda építése
  • Üröm: TT2 iskola melléépítés
  • Vácduka: Iskolabővítés 8 tanteremmel
  • Veresegyház: 24 osztályos iskola építése

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.