Alternatív formában szervezi meg a Nemzeti Választási Iroda által elutasított népszavazását az Egységes Diákfront és az aHang.
Október 23. és 30. között országos, alternatív népszavazást tart az Egységes Diákfront. Az alternatív nészavazás előzménye, hogy a 2023. május 3-i tüntetésen maszkot viselő diákok bejelentették, hogy egy hét kérdésből álló népszavazási kezdeményezést nyújtottak be.
A népszavazás során a diákok arról szerették volna megkérdezni a magyar állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy
"A kormány mindent megtett azért, hogy elnémítsa az oktatás megreformálásáért küzdőket. Bevezették a státusztörvényt a nyári szünetben, átszervezték a tanév rendjét, előkészítettek egy jogszabályt, ami ellehetetlenítené a pedagógus szakszervezeteket, és minden oktatási népszavazási kérdést elutasítottak. Mindezek mellett pedig a valódi párbeszédtől teljesen elzárkóztak a döntéshozók. Ezért is döntött úgy az EDF és az aHang, hogy ők maguk valósítják meg a referendumot"
- fogalmaznak.
Az előkészületek jelenleg is zajlanak, a szervezők október végén az ország több pontján is lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy a lehető legtöbben mondhassák el a véleményüket a magyar oktatási rendszerről. Közleményükben azt írják, a 7IGEN-es oktatási népszavazás pultjaival már szeptemberben is sokan találkozhatnak majd, ezeknél aktivistának lehet jelentkezni, továbbá előregisztrálni az október végi szavazásra.
Jelenleg az elsődleges cél, hogy legalább 1500 segítőt és aktivistát találjanak, akik segítenek a szavazás megvalósításában. Erre online is lehet regisztrálni, ha ide kattintotok.
A népszavazást közösségi finanszírozásból tervezik megvalósítani, melyhez 11 millió forintot gyűjtenének.
Abdallah-Magdy Szabrina, az aHang kampányfelelőse az alternatív népszavazásról azt mondta; Eddig soha nem látott vállalkozásba kezdünk azzal, hogy megszervezünk egy olyan népszavazást, ahol mindenki elmondhatja a véleményét az oktatásról. Több ezer aktivistát kell felkészítenünk a következő időszakban, és egy olyan infrastruktúrát kell kiépítünk, ami több százezer vagy akár egymillió szavazót is elbír. Ehhez pedig minden segítségre szükség van.”
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
