"Hétigenes akció": népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a diákok és pedagógusok

A hét oktatási kérdésből álló országos népszavazási kezdeményezést már be is nyújtották a Nemzeti Választási Irodának (NVI). Többek között a státusztörvénnyel, Pintér Sándor, belügyminiszter leváltásával és a sztrájkjoggal kapcsolatos kérdésekről szeretnének szavazást.

  • Tornyos Kata

Május harmadikán újabb tüntetést szerveztek a diákszervezetek a fővárosba. Először az Alkotmány utcáig vonult a tömeg, ahol Pintér Sándor maszkban felszólaló diákok jelentették be, hogy hét kérdésből álló népszavazási kezdeményezést nyújtottak be. "Hiszünk abban, hogy ez majd összefogja az embereket" - nyilatkozta Mihalics Lili, a tüntetés egyik szervezője az Eduline-nak.

Ezeket szeretnék elérni az "Egyetért-e Ön azzal, hogy" kezdetű kérdésekkel:

  • Mondjon le Pintér Sándor,
  • Töröljék el a státusztörvényt,
  • A köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki,
  • Legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban,
  • Töröljék el a sztrájktörvényt,
  • Hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot,
  • 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenkét emeljék a fizetést az inflációhoz mérten.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.