Bár a pályázatot Csák János kulturális és innovációs miniszter ígérete szerint valóban kibővítették, a Zeneakadémia jelöltje, Kutnyánszky Csaba továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Továbbra sem felel meg a Zeneakadémia jelöltje a Kulturális és Innovációs Minisztérium által ismét kiírt rektori pályázatnak - vette észre a Magyar Narancs.
Ahogy arról már az Eduline-on is beszámoltunk, Vigh Andrea rektor ősszel lejáró mandátuma miatt a minisztérium pályázatot írt ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére. Ezt azonban nem csak az egyetem 171 munkatársa, de az MTA Zenetudományi Bizottsága és több szervezet is kifogásolta, hiszen a pályázatnak még maga Liszt Ferenc sem felelt volna meg.
Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit
- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.
A tiltakozást látszólag meghallva Csák János miniszter bejelentette: a korábbi pályázatot visszavonják és új, kibővített kiírást tesznek közzé. Az új pályázat végül július 21-én jelent meg, amiben, bár a jelentkezők körét az előadóművészek mellett kiterjesztik az alkotóművészekre is, le is szűkítik azokra, akik rendelkeznek a Kossuth- vagy Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj kitüntetések valamelyikével. Ellenben a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetések, a Liszt- és Erkel-díjak megléte nem feltétel.
Ennek a feltételnek tehát Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia jelöltje továbbra sem felel meg. Annál inkább Keller András, a Concerto Budapest karmestere, akire a hírek szerint "rászabta" a minisztérium a pályázatot, és aki júliusban Novák Katalin javaslatára, a Kossuth-díjára hivatkozva kapott egyetemi tanári címet.
Pályázni 2023. augusztus 21-ig lehet, a pályázatok elbírálási határideje pedig október 31.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
