Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint olyan személyre van szükség, aki példakép tud lenni a művészetével, nem pedig "egy hivatalnokra."
Újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát, mivel azt több szervezet - köztük az MTA Zenetudományi Bizottsága - és az egyetem 171 oktatója is súlyosan diszkriminatívnak minősítette - jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Csák János kulturális és innovációs miniszter.
Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit
- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.
A miniszter bejelentése szerint a kifogásolt pályázatot visszavonják, az új kiírás pedig szélesebb kör előtt nyitja majd meg a pályázás lehetőségét: előadók és alkotóművészek, többek között jazz és népzenészek is pályázhatnak majd, de a zenetudósoknak továbbra sincs esélye pályázni az intézmény rektori pozíciójára.
A miniszter szerint azért, mert a Zeneakadémiának egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki "érezte a rivaldafényt," állt már a világ nagy színpadain, adott ki lemezeket, akik "példaképek és világítótornyok" tudnak lenni a gyerekeknek, továbbá a nemzetközi hallgatók és oktatók előtt is vonzóvá tudják tenni a magyar egyetemet. Ilyen volt a miniszter szerint Liszt Ferenc is, ezért olyan emberre van szükség "aki ezt meg tudja testesíteni", nem pedig egy "hivatalnok."
Azzal kapcsolatba, hogy a pályázatot kifejezetten olyan emberre szabták-e, aki "nem áll ellen az alapítványi működésnek", a miniszter azt válaszolta: semmi köze a rektorválasztásnak az alapítványi működéshez, hiszen ha a Zeneakadémia nem akar alapítványi formában működni, akkor "nem kell" és nem is éri semmilyen nyomás emiatt az egyetemet.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
