Az NMHH és Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen neveli médiatudatosságra a diákokat

Együttműködési megállapodás született a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) között annak érdekében, hogy médiatudatosságra sarkallják a diákokat. Az NMHH a közszolgálati médiaszolgáltatások számáról és az általuk használt médiaszolgáltatási lehetőségekről döntő szabályozó szerv.

  • Tornyos Kata

Július 19-én Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora, valamint Dr. Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke megállapodást írt alá a két intézmény közötti együttműködésről – olvasható az egyetem honlapján.

Az NMHH hatósági tevékenysége mellett különös gondot fordít a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére, a PPKE pedig az igazság felfedezésére és közvetítésére törekszik, oly módon, hogy a tudományos kutatás módszereivel elért eredményeit beillessze egy összefüggő keresztény világszemlélet egészébe és így adja azt tovább hallgatóinak, többek között az NMHH tevékenységi köréhez tartozó területeken is, így a hírközlési és médiajog, a médiatudomány, valamint a verseny- és fogyasztóvédelmi politika terén – írják.

A megállapodás keretein belül lesznek oktatási programok, képzések és továbbképzések, kutatási és szakértői tevékenységek, szakmai rendezvényeket is szerveznek, készítenek publikációkat és tudományos munkákat, valamint szakembereket képeznek. Az együttműködés konkrét tartalmát a felek évente egyeztetik és közösen határozzák meg.

A vezetők szerint azért is kapcsolódik össze a két intézmény, mert a katolikus egyetem hivatásánál fogva foglalkozik a társadalom súlyos kortárs problémáival, melyek közé a mai mediatizált világban természetszerűleg beletartozik a tömegmédia és a hírközlés működésével összefüggő kérdések sokasága is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.