Együttműködési megállapodás született a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) között annak érdekében, hogy médiatudatosságra sarkallják a diákokat. Az NMHH a közszolgálati médiaszolgáltatások számáról és az általuk használt médiaszolgáltatási lehetőségekről döntő szabályozó szerv.
Július 19-én Dr. Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora, valamint Dr. Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke megállapodást írt alá a két intézmény közötti együttműködésről – olvasható az egyetem honlapján.
Az NMHH hatósági tevékenysége mellett különös gondot fordít a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére, a PPKE pedig az igazság felfedezésére és közvetítésére törekszik, oly módon, hogy a tudományos kutatás módszereivel elért eredményeit beillessze egy összefüggő keresztény világszemlélet egészébe és így adja azt tovább hallgatóinak, többek között az NMHH tevékenységi köréhez tartozó területeken is, így a hírközlési és médiajog, a médiatudomány, valamint a verseny- és fogyasztóvédelmi politika terén – írják.
A megállapodás keretein belül lesznek oktatási programok, képzések és továbbképzések, kutatási és szakértői tevékenységek, szakmai rendezvényeket is szerveznek, készítenek publikációkat és tudományos munkákat, valamint szakembereket képeznek. Az együttműködés konkrét tartalmát a felek évente egyeztetik és közösen határozzák meg.
A vezetők szerint azért is kapcsolódik össze a két intézmény, mert a katolikus egyetem hivatásánál fogva foglalkozik a társadalom súlyos kortárs problémáival, melyek közé a mai mediatizált világban természetszerűleg beletartozik a tömegmédia és a hírközlés működésével összefüggő kérdések sokasága is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
