Tizenhat nap múlva szeptember 1-je, a hivatalos tanév rendje viszont még mindig sehol

Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

Frissítés, 2023.08.23.

Augusztus 22-én megjelent a 2023/24-es tanév rendje, ami szinte alig különözik a július végén megjelent tervezettől. A hivatalos jogszabály szerint a 2023/24-es tanév június 21-ig fog tartani, az évközi szünetek pedig a következőképp alakulnak:

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő).
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő) lesz.

A hivatalos tanév rendjét ide kattintva éritek el:

Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. évi tanév rendjéről szóló BM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése a 2023. július 28. és a 2023. augusztus 4. közötti időszakban történt. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére - miniszteri rendelet esetében – a jogszabály szerint annak kiadását megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. Az érdemi mérlegelést esetenként egyeztetés követi, ezután kerül a tervezet felterjesztésre miniszteri aláírásra, majd az aláírás után kihirdetik

- ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, amelyben több mint egy héttel ezelőtt arról érdeklődtünk, várható-e augusztus 7 és 13 között a 2023/24-es tanév rendje.

Pedig a rendelet rendkívül fontos lenne, nem csak a nyaralásokat, évközi pihenéseket tervező családok számára, hanem az iskoláknak is, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek a szünetek, meddig tart majd, és hogy egyáltalán tényleg elkezdődik-e szeptember 1-jén a tanév, hiszen ez a dátum péntekre esik, ami Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a kollégistáknak is problémát okozna, hiszen így csak a tanév első napja után, két nappal később költözhetnének be az intézmények kollégiumaiba.

 

A tanév rendjének tervezete szerint egyébként a tanítási szünetek a következőképp alakulnának:

  • Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2023. november 6. (hétfő) lenne.
  • A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2023. december 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2024. január 8. (hétfő).
  • A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 28. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2024. április 8. (hétfő).
  • A nyári szünet pedig 2024. június 21-én (péntek) kezdődne el.

Bár ezek alapján a tanév közbeni tanítási szünetek hosszabbak lennének, a nyári szünet kezdő időpontja is kitolódna, ami több szempontból is kifogásolható. A tantermek többségbe ugyanis nem légkondicionált, így a gyerekek a nyári melegben már aligha tudnának koncentrálni, nem beszélve arról, hogy emiatt az iskolai adminisztrációs teendők is összecsúsznának, Németh Szilvia oktatáskutató szerint pedig egyfajta "turbulencia" alakulna ki az intézményekben.

 

A rövidebb nyári szünet a pedagógusoknak fog többletterhet jelenteni, főként adminisztratív szempontból. A tanév szakmai zárása, a bizonyítványok írása, középiskolában az érettségiztetés, mind aktív pedagógiai időszakban fog zajlani

- mondta az oktatáskutató.

A Belügyminisztérium minderre úgy reagált: az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos, a Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolnák, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanának, hogy ne kelljen egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.

Mint tudjuk, a társadalmi egyeztetés időpontja augusztus 4-én lejárt, a javaslatok mérlegelése és a végleges tanév rendje összeállítása azonban valószínűleg még mindig folyik, ezért lehet az, hogy hiába van már augusztus közepe, és kezdődne két hét múlva a tanév: arról, hogy pontosan mikor lesznek szünetek, mettől-meddig tart majd az érettségi időszak, és tényleg június 21-ig kell-e majd iskolába járni, egyelőre senki nem tud semmit.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.