Jelentős "késéssel", de augusztus 22-én végül megjelent a 2023/24-es tanév rendje. Mutatjuk a részleteket.
Frissítés, 2023.08.23.
Augusztus 22-én megjelent a 2023/24-es tanév rendje, ami szinte alig különözik a július végén megjelent tervezettől. A hivatalos jogszabály szerint a 2023/24-es tanév június 21-ig fog tartani, az évközi szünetek pedig a következőképp alakulnak:
A hivatalos tanév rendjét ide kattintva éritek el:
Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. évi tanév rendjéről szóló BM rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése a 2023. július 28. és a 2023. augusztus 4. közötti időszakban történt. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére - miniszteri rendelet esetében – a jogszabály szerint annak kiadását megelőzően legalább öt napot kell biztosítani. Az érdemi mérlegelést esetenként egyeztetés követi, ezután kerül a tervezet felterjesztésre miniszteri aláírásra, majd az aláírás után kihirdetik
- ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, amelyben több mint egy héttel ezelőtt arról érdeklődtünk, várható-e augusztus 7 és 13 között a 2023/24-es tanév rendje.
Pedig a rendelet rendkívül fontos lenne, nem csak a nyaralásokat, évközi pihenéseket tervező családok számára, hanem az iskoláknak is, hiszen egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesznek a szünetek, meddig tart majd, és hogy egyáltalán tényleg elkezdődik-e szeptember 1-jén a tanév, hiszen ez a dátum péntekre esik, ami Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint a kollégistáknak is problémát okozna, hiszen így csak a tanév első napja után, két nappal később költözhetnének be az intézmények kollégiumaiba.
A tanév rendjének tervezete szerint egyébként a tanítási szünetek a következőképp alakulnának:
Bár ezek alapján a tanév közbeni tanítási szünetek hosszabbak lennének, a nyári szünet kezdő időpontja is kitolódna, ami több szempontból is kifogásolható. A tantermek többségbe ugyanis nem légkondicionált, így a gyerekek a nyári melegben már aligha tudnának koncentrálni, nem beszélve arról, hogy emiatt az iskolai adminisztrációs teendők is összecsúsznának, Németh Szilvia oktatáskutató szerint pedig egyfajta "turbulencia" alakulna ki az intézményekben.
A rövidebb nyári szünet a pedagógusoknak fog többletterhet jelenteni, főként adminisztratív szempontból. A tanév szakmai zárása, a bizonyítványok írása, középiskolában az érettségiztetés, mind aktív pedagógiai időszakban fog zajlani
- mondta az oktatáskutató.
A Belügyminisztérium minderre úgy reagált: az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos, a Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolnák, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanának, hogy ne kelljen egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.
Mint tudjuk, a társadalmi egyeztetés időpontja augusztus 4-én lejárt, a javaslatok mérlegelése és a végleges tanév rendje összeállítása azonban valószínűleg még mindig folyik, ezért lehet az, hogy hiába van már augusztus közepe, és kezdődne két hét múlva a tanév: arról, hogy pontosan mikor lesznek szünetek, mettől-meddig tart majd az érettségi időszak, és tényleg június 21-ig kell-e majd iskolába járni, egyelőre senki nem tud semmit.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
