Hét hírei: elkezdődött a tavaszi szünet, Strasbourg elé került a magyar pedagógusok sztrájkjoga

Bár április 6-án elkezdődött a jól megérdemelt tavaszi pihenés, ez a hét sem telt eseménytelenül. Kiderült, melyik tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, már több mint háromezren írták alá, hogy felmondanának, ha elfogadják a státusztörvényt, közben pedig vészesen közeleg a tavaszi érettségi. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.

  • Székács Linda

Oktatási naptár áprilisra: itt van minden fontos dátum a tavasz szünet mellett

Bár mindenki a tavaszi szünetet várta a legjobban, az április több fontos dátumot is tartogat: véget ér a középiskolai felvételi, jön az általános iskolai beiratkozás, és a végzősök ráfordulnak az érettségi felkészülési időszak utolsó nagy hajrájára. Összeszedtük a következő hetek legfontosabb oktatási dátumait.

Megvan, melyik tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, itt a friss lista

Franciaország helyett Albánia? A következő tanévben 280 millió forintot költ a kormány egy Közép-európai csereprogramra

Még mindig nem született megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között az Erasmus és a Horizont Európa csereprogramok jövőjéről, a Kulturális és Innovációs Minisztérium bejelentése szerint azonban most minden eddiginél magasabb, mintegy 280 millió forintos összeggel támogatnak egy másik csereprogramot, a CEEPUS-t (Central European Exchange Program for University Studies). Ebben Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményei látogathatók.

 

Strasbourg elé került a magyar pedagógusok ellehetetlenített sztrájkjoga

Nyújtottak már be a magyar pedagógusok sztrájkjogának korlátozása ügyében panaszt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé - közölte az Eduline kérdésére Karsai Dániel ügyvéd. az ügyvéd az őt kötő titoktartásra hivatkozva nem akarta közölni, hány EJEB-eljárás indult, de hangsúlyozta: már egyetlen ügyből is születhet precedens értékű döntés.

Nagy felmondási hullám jöhet az oktatásban, ha elfogadják a státusztörvényt?

Már közel négyezren írták alá a szakszervezetek közösen indított petícióját. A tervezett státuszváltozás a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azt mutatja meg, hogy a fokozódó pedagógushiányt azzal akarják „kezelni”, hogy a pályán maradó tanárokat kényszerítik még több munkára.

Minden, amit a közelgő magyarérettségiről tudnotok kell, ha középszinten vizsgáztok

A matekot pedig itt találjátok.

Mészáros Lőrinchez köthető bank egyik vezetője került Szijjártó helyére a Széchenyi Egyetem kuratóriumába

A Széchenyi István Egyetemért kuratórium az április 6-i ülésén egyhangúlag Hetzmann Bélát, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatóját választotta meg új tagjának, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 15-i hatállyal lemondott a tagságáról. Hetzmann Béla személyében ugyanakkor szintén egy, a kormányzati körökhöz közel álló ember került be a kuratóriumba, hiszen többek között ő a Takarékbank Zrt. felügyelőbizottsága és auditbizottságának elnöke is, ami Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.

Elkezdődött a tavaszi szünet

Legközelebb április 12-én kell iskolába mennetek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.