A tavaszi szünet mellett áprilisban véget ér a középiskolai felvételi, minden diák megtudja, hol kezdheti majd az új tanévet; jön az általános iskolai beiratkozás és a végzősök ráfordulnak az érettségi felkészülési időszak utolsó nagy hajrájára. Összeszedtük a következő hetek legfontosabb oktatási dátumait az általános iskolától az egyetemig.
Mikor lesz és meddig tart a tavaszi szünet?
Az április egyik legfontosabb dátuma a tavaszi szünet. A pihenés előtti utolsó tanítási nap 2023. április 5. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2023. április 12. (szerda).
Általános iskolai beiratkozás
A 2023/24. tanévre szóló általános iskolai beiratkozás időpontjai:
Arról, hogy idén hogyan zajlik majd a beiratkozás, itt írtunk bővebben.
Középiskolai felvételi
Április végén (pontosan április 21-ig) megjelenik az egyeztett felvételi jegyzék. Ebben a listában már azok a változtatások is szerepelnek majd, amiket a március végi módosítási időszakban jeleztetek, illetve a rendszer kiszűri a pontszám alapján több tanulmányi területhez is eleget nyújtó diákokat, azaz nem lesznek többszörözve az eredmények.
A középiskolai felvételi végeredményei április 28-ig érkeznek meg.
Mi történik, ha egy kiválasztott középiskolába sem vettek fel benneteket? Nem kell izgulni, idén is lesz rendkívüli felvételi eljárás, a részletekről és az időpontokról részletesen itt írtunk.
Egyetemi felvételi ügyintézés
A jelentkezési időszak lezárása után megkezdődött az adatok feldolgozása, hamarosan megszületik a felvételi eljárás központi nyilvántartása. A felvételi eljárás menetrendje szerint legkésőbb április 20-tól lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Az ügyintézési időszak 2023. július 12-ig tart majd.
Jön az érettségi felkészülés
Április hagyományosan az érettségi időszak előtti utolsó nagy hajrá kezdete is. Májusban ugyanis kezdődnek a tavaszi vizsgák (azt, hogy pontosan mikor, milyen vizsga lesz majd, itt nézhetitek meg).
Ha ti is belehúztatok már a tanulásba, akkor itt megtaláljátok a szabályokkal, feladatokkal és időpontokkal kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb híreket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
