Alig több mint öt hetetek maradt az idei érettségi vizsgák kezdetéig. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az első nap vizsgájáról, a magyar nyelv és irodalomról.
Miből áll a vizsga?
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi két részből áll. A vizsga első felében, az I. feladatlap megoldására 90 perc áll rendelkezésetekre. Ebbe bele kell szorítanotok egy nagyjából 700-1000 szóból álló mű elolvasását, majd a hozzájuk tartozó feladatok megoldását, amik többnyire a szöveg tartalmához kapcsolódó egyszerű kérdések, de lehet akár kiegészítésre szoruló táblázat és igaz-hamis feladat is. Fontos, hogy ezt maximum egy óra alatt fejezzétek be, hiszen a rendelkezésetekre álló 90 percbe be kell szorítanotok egy gyakorlati szövegalkotásból vagy érvelésből álló feladat megoldását is. Ezt körülbelül 30 perc alatt kell teljesítenetek, jó hír viszont, hogy kiválaszthatjátok, melyik feladattípust oldanátok meg, így amelyiket nehezebbnek vélitek, egyszerűen kihagyhatjátok.
Ha az érvelési feladatot választjátok, jellemzően 3-5 érvet kell megfogalmaznotok a megadott téma ellen vagy mellett, míg a gyakorlati szövegalkotás lehet például panaszos levél írása, kérvény, ajánlás, méltatás, de akár motivációs levél is. A tanárotok a 90 perc leteltével beszedi a feladatlapjaitokat és kiosztja az érettségi vizsga II. részét, a műértelmező szövegalkotást, aminek megoldására összesen 150 percet kaptok. Ebben a feladatrészben szintén két feladattípus közül választhatjátok ki azt, amelyik számotokra kényelmesebb. Választhatjátok egy mű problémaközpontú, részletes bemutatását és elemzését, vagy két mű összehasonlító elemzését, amik lehetnek lírai alkotások, szépprózai művek vagy műrészletek és drámarészletek is. Nagyon fontos, hogy a feladatok megoldásakor nem az a lényeg, hogy olvastátok-e már korábban a megadott műveket, hanem az, hogy felismeritek-e a bennük található irodalmi eszközöket, tudjátok-e értelmezni azokat, kiemelni többek között a fontos eseményeket, helyszíneket, szereplőket és a mű alaphelyzetét vagy konfliktusát.
Mennyi időtök lesz?
A teljes feladatsor megoldására középszinten 240 percet kaptok. 90 percet az I. feladatlap, 150 percet pedig a II. feladatlap megoldására.
Hány pontot lehet szerezni?
Az írásbeli vizsgán összesen 100 pontot szerezhettek. Az I. feladatlap helyes megoldásért maximum 50 pontot kaphattok, ebből 40 pont a szövegértési feladat helyes megoldására, 10 pont pedig a gyakorlati szövegalkotásra jár. A II., műértelmező feladatlap maximum 40 pontos, ennél a tartalmi minőségre, vagyis magára az elemzésre 25, a nyelvi minőségre, vagyis a helyes, érthető fogalmazásra és a dolgozat felépítettségére pedig 15 pontot kaphattok. A magyar nyelv és irodalom érettségiben a feladatok helyes megoldása mellett pontokkal jutalmazzák a helyesírásotok és az írásképetek is. Maximum 8 pontot kaphattok azért, ha a helyesírásotok hibátlan, és 2 pont járt azért, ha a dolgozatotok külalakja esztétikus és rendezett.
Használhattok segédeszközöket?
Az íráseli feladatlapok megoldásakor használhattok helyesírási szótárt, amiből az iskolának kell tantermenként legalább négy példányt biztosítania. Saját szótárt nem vihettek magatokkal.
Mi a helyzet a szóbelivel?
Mivel a középszintű szóbeliket idén június 19-30. között tartják, a magyar írásbeli viszont már május 8-án véget ér, több mint egy hónapotok lesz arra, hogy átnézzétek és megfelelően felkészüljetek a kiadott szóbeli tételekre. Irodalomból 20, nyelvtanból pedig 15 tételből kell felkészülnötök, amit valószínűleg már hetekkel ezelőtt megkaptatok a tanáraitoktól. A szóbeli vizsgán a tudásotokról összesen 15 perc alatt kell majd számot adnotok, amiért maximum 50 pontot szerezhettek. A tárgyi tudásotok mellett számítani fog az is, hogy mennyire vagytok tájékozottak a húzott témában, hogy hogyan fogalmaztok, milyen az előadásmódotok, és hogy a megfelelő szókinccsel beszéltek-e a kapott témakörökről.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
