Újabb iskola pedagógusai álltak ki az ellen, hogy a kormány a fejük fölött dönt róluk

Levelük szerint a 60-as, 70-es évekbe csúszhat vissza a magyar közoktatás a státusztörvény elfogadásával.

  • Tarnay Kristóf

Mint azt korábban megírtuk, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak háromnegyede nyílt levélben állt ki azért, hogy a pedagógusokhoz eljuttatott módosítások ne kerüljenek a törvényhozók elé. Közleményük szerint ugyanis a kormány úgy módosít törvényeket – például a pedagógusok sztrájkjogáról, mely szinte ellehetetenítette a munkabeszüntetés lehetőségét –, hogy arról érdemben nem egyeztet az érintettekkel. „A veszélyhelyzetre hivatkozással, a javaslat társadalmasítása nélkül folyamatosan fosztanak meg minket szerzett jogainktól, fontos lehetőségektől” – fogalmaztak március közepén.

„A kérdőíves közvélemény-kutatás nem helyettesítheti azokat a demokratikus egyeztetési formákat, amelyeket kötelezően biztosítani kellene az ilyen súlyú, az érdekeinket jelentősen sértő, a lehetőségeinket végletesen korlátozó döntések eltervezésekor, nyilvánosságra hozatalakor” – tették hozzá, követelve az egyeztetést a szakmai szervezetekkel. Bár itt nem nevezik még meg konkrétan, az időzítés alapján vélhetően az egyik ilyen kifogásolt módosítás a pedagógusok státuszát megváltoztató, azóta nagy port kavart javaslat lehetett.

Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a minap – más intézmények, például a miskolci Hermann Ottó Gimnázium pedagógusai után – a szintén miskolci Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsa, szakszervezeti csoportjai és nevelőtestülete is. Lapunkhoz eljuttatott közleményük már kifejezetten megnevezi a pedagógusok közalkalmazotti státuszát „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” cserélő törvénytervezetet. Amelyről úgy fogalmaz, „olyan bő évtizedes hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt.”

Hozzátéve: az aláírók szerint a státusztörvény „magyar közoktatás betegségeit nem enyhíti, sőt tovább mélyíti a meglévő problémákat, olyan munkakörülményeket, pedagógiai környezetet kényszerítve a pedagógusokra, melyek a gyermekek, tanulók érdekeivel is messzemenőleg ellentétesek”. Majd ők is hivatkoznak az egyébként érdekvédők korábban lapunknak is hangoztatott érvelésére, mely szerint a bérrendezésre szánt uniós pénz egyik feltétele, hogy ne vegyenek el szerzett jogokat a pedagógusoktól, amelyet szerintük is sért a tervezet. Ahogyan arra is, hogy többek között olyan területekhez nyúlnak hozzá, melyeket a státusztörvény nélkül is kezelni lehetne.

Szerintük a státusztörvény további pedagógushiányt fog gerjeszteni, ami szembemegy az arról szóló kormányzati kommunikációval, miszerint a módosítás a pedagógushivatás megbecsülését és vonzóvá tételét szolgálná. Ezért az oktatásban érintetteket tiltakozásra hívják fel, szerintük ugyanis a változtatások várható hatása lesújtó lehet, támogatottsága pedig nincsen. Levelükben emellett úgy fogalmaznak:

„Célunk, hogy ezúton is felhívjuk minden, a gyermekek, tanulók jövőjéért aggódó érintett figyelmét: a közoktatás végképp az 1960-as, 70-es évek világába csúszhat vissza, amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában életbe lép, ezért minden erőforrást mozgósítani kell annak megakadályozásáért”

A kormány szerint azonban az új törvénnyel egyszerűbb lesz a jogalkalmazás és a cél, hogy javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”, a minőségi teljesítményt központba helyezve. Ide kapcsolódik, hogy a jogállás megváltoztatása mellett egy új teljesítményértékelési rendszert is tesztelnek, amely szintén elég komoly ellenérzéseket váltott ki a szakmában.

(Kiemelt kép: Wikimedia Commons)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.