Újabb iskola pedagógusai álltak ki az ellen, hogy a kormány a fejük fölött dönt róluk

Levelük szerint a 60-as, 70-es évekbe csúszhat vissza a magyar közoktatás a státusztörvény elfogadásával.

  • Tarnay Kristóf

Mint azt korábban megírtuk, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanárainak háromnegyede nyílt levélben állt ki azért, hogy a pedagógusokhoz eljuttatott módosítások ne kerüljenek a törvényhozók elé. Közleményük szerint ugyanis a kormány úgy módosít törvényeket – például a pedagógusok sztrájkjogáról, mely szinte ellehetetenítette a munkabeszüntetés lehetőségét –, hogy arról érdemben nem egyeztet az érintettekkel. „A veszélyhelyzetre hivatkozással, a javaslat társadalmasítása nélkül folyamatosan fosztanak meg minket szerzett jogainktól, fontos lehetőségektől” – fogalmaztak március közepén.

„A kérdőíves közvélemény-kutatás nem helyettesítheti azokat a demokratikus egyeztetési formákat, amelyeket kötelezően biztosítani kellene az ilyen súlyú, az érdekeinket jelentősen sértő, a lehetőségeinket végletesen korlátozó döntések eltervezésekor, nyilvánosságra hozatalakor” – tették hozzá, követelve az egyeztetést a szakmai szervezetekkel. Bár itt nem nevezik még meg konkrétan, az időzítés alapján vélhetően az egyik ilyen kifogásolt módosítás a pedagógusok státuszát megváltoztató, azóta nagy port kavart javaslat lehetett.

Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott a minap – más intézmények, például a miskolci Hermann Ottó Gimnázium pedagógusai után – a szintén miskolci Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsa, szakszervezeti csoportjai és nevelőtestülete is. Lapunkhoz eljuttatott közleményük már kifejezetten megnevezi a pedagógusok közalkalmazotti státuszát „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra” cserélő törvénytervezetet. Amelyről úgy fogalmaz, „olyan bő évtizedes hol lopakodó, hol pedig direkt jogalkotási folyamat végpontját jelenti, amely szakmai tartalmát tekintve korszerűtlen, a nevelőtestületeket megfosztja maradék autonómiájától, s ezzel egy időben munkajogi feltételrendszerét tekintve más ágazathoz képest is rosszabb, szinte a totális államokra jellemző körülményeket teremt.”

Hozzátéve: az aláírók szerint a státusztörvény „magyar közoktatás betegségeit nem enyhíti, sőt tovább mélyíti a meglévő problémákat, olyan munkakörülményeket, pedagógiai környezetet kényszerítve a pedagógusokra, melyek a gyermekek, tanulók érdekeivel is messzemenőleg ellentétesek”. Majd ők is hivatkoznak az egyébként érdekvédők korábban lapunknak is hangoztatott érvelésére, mely szerint a bérrendezésre szánt uniós pénz egyik feltétele, hogy ne vegyenek el szerzett jogokat a pedagógusoktól, amelyet szerintük is sért a tervezet. Ahogyan arra is, hogy többek között olyan területekhez nyúlnak hozzá, melyeket a státusztörvény nélkül is kezelni lehetne.

Szerintük a státusztörvény további pedagógushiányt fog gerjeszteni, ami szembemegy az arról szóló kormányzati kommunikációval, miszerint a módosítás a pedagógushivatás megbecsülését és vonzóvá tételét szolgálná. Ezért az oktatásban érintetteket tiltakozásra hívják fel, szerintük ugyanis a változtatások várható hatása lesújtó lehet, támogatottsága pedig nincsen. Levelükben emellett úgy fogalmaznak:

„Célunk, hogy ezúton is felhívjuk minden, a gyermekek, tanulók jövőjéért aggódó érintett figyelmét: a közoktatás végképp az 1960-as, 70-es évek világába csúszhat vissza, amennyiben a törvényjavaslat jelenlegi formájában életbe lép, ezért minden erőforrást mozgósítani kell annak megakadályozásáért”

A kormány szerint azonban az új törvénnyel egyszerűbb lesz a jogalkalmazás és a cél, hogy javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”, a minőségi teljesítményt központba helyezve. Ide kapcsolódik, hogy a jogállás megváltoztatása mellett egy új teljesítményértékelési rendszert is tesztelnek, amely szintén elég komoly ellenérzéseket váltott ki a szakmában.

(Kiemelt kép: Wikimedia Commons)

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.