A legtöbb család több tízezres kiadással számol gyerekenként az idei tanévkezdésre

Belefér-e egy új íróasztal vagy egy laptop megvásárlása, és mire megy el a legtöbb pénz az idei iskolakezdésnél? Sok családnak kell komoly kiadásokkal számolnia az idei tanévkezdés előtt.

  • Csik Veronika

Augusztus elején indítottunk egy kisebb felmérést: arra voltunk kíváncsiak, hogy az Eduline olvasói mennyit szánnak az idei tanévkezdésre, mire kötik a legtöbbet, számolnak-e pluszkiadásokkal, például bútor- vagy lapotopvásárlással.

A válaszadók többsége (36 százalék) 20-50 000 forint közötti összeget költ az iskolakezdésre, de a családok negyede is legalább 10-20 ezres, ötödük pedig több mint 50 ezres kiadással számol. Azt a kérdést is feltettük, számíthatnak-e iskolakezdési támogatásra a munkáltatójuktól vagy önkormányzattól. A válaszolók túlnyomó többsége (70 százalék) azt mondta, hogy nem.

A többség az iskolakezdési bevásárláskor a füzetekre és az írószerekre szánja a legtöbb pénzt, de az iskolatáska is komoly kiadásnak számít. Abban egyébként, hogy mennyit költenek egy jó iskolatáskára, a válaszadók között nincs konszenzus: 23-27 százalék között van azoknak az aránya, akik 10 ezer, 15 ezer vagy 20 ezer forintban maximalizálják az erre fordítható keretet.

Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy az idei bútorvásárlás elmarad, a válaszadók 82 százaléka nem tervez bútorokat venni idén, aki mégis vesz, igyekszik olcsón megúszni, használtat venni, vagy egy másik családtagtól "átörökíteni". Hasonlóan állnak a családok az elektronikai termékekhez is, az Eduline-nak válaszolók 76 százaléka nem tervez laptopot vagy tabletet venni szeptemberre.

Mennyibe fog kerülni az iskolakezdés?

Ahogy már írtunk róla, az idei első fél évben a magyarországi papíriparban havonta 10 százalékos drágulás volt. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy most tetőzik az áremelkedés, és a következő hónapokban már jóval szerényebb lesz a drágulás üteme. Az iskolakezdés emiatt drágább lesz, a füzeteket és más papíripari termékek 40-50 százalékkal kerülnek többe, mint az év elején.

Íróasztalok, székek is kilőttek - pedig sok családban ezek is felkerülnek a bevásárlólistára a tanévkezdés előtt. Néhány nap múlva több tízezer szülő kezdi majd nézegetni az üzletek kínálatát, a diákok ugyanis jellemzően az általános iskola elkezdésekor kapnak íróasztalt és gurulós széket, és sokan a középiskola kezdetén is új - a testmagassághoz passzoló - bútort kezde(né)nek használni. Idén azonban már 65 ezer forintot kell fizetni azért az íróasztalért, amelyet tavaly nyáron még 30-50 ezer forintért meg lehetett venni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.